Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL tehát igaz lehet, de annak elbeszélt módja vélhetően nem az. Az évkönyv írója az elveszett Annales Hildesheimenses maioreht^w esetleg olvasható in venatione obiit szavakat értelmezte, és bővítette ki a vaddisznó motívumával. Az önkényes bővítés lehetőségét alátámaszthatják a vaddisznóbalesetek - az európai mitológiában, közhiedelmekben, legendákban is széleskörűen dokumentált — valóságos esetei. Az évkönyv harmadik részének fogalmazójától amúgy sem álltak távol az egyéni „eljárások”, például érzelmi megnyilvánulásainak beszúrása az Annales szövegébe.228 Hogy mi volt Imre halálának tényleges oka, az nem állapítható meg.229 Ügy vélem, hogy a Hildesheimi Évkönyv és az összes többi hazai valamint külföldi forrás és művészeti emlék közti ellentmondások feloldását, lehetséges megoldását a fentiekben elmondottak jelentik. 228 1 002-ben, III. Ottó halálakor: „proh dolor! ex hac vita morte inmatura discessit ” (26.); 1022, a hildesheimi egyház ünnepi dedikációjakor: „Fiat, fiat, fiat!” és egy verssor (33.); 1024-ben II. Henrik halálakor: „et cum tocius regni merőre, ah! ah! 3. idus Julii hominem deposuit” (34.), 1031-ben Aribo mainzi érsek halálakor: „ah! ah! ex hac vita migravit ” (36.). 229 A herceg halála tényleges okának feltárása mellett további kutatási feladat lehetne Szent Imrének a vaddisznó általi halálát említő néphagyományok {Magyar Z.: A liliomos herceg i. m. 113-152.) vizsgálata, mert keletkezésük ideje feltárható. Egy kunszentmártoni mondában Rudolf királyfit ölte meg a vaddisznó: Imre herceg legendájának hatása nyilvánvaló. - Uo. 125., 317. jegyzet. A Pray György által olvasott leírás mintegy száz év múlva került a köztudatba, talán a Szilágy Sándor-féle milleniumi magyar történetnek köszönhetően. - Marczali H.: A vezérek kora i. m. 302-303. Ez a kötet lehetett az első, amelyből a nagyobb nyilvánosság értesülhetett a vadkantörténetről. A Zsihovits Ferenc által jelzett „Szentek élete” 1876-ban jelent meg, és a vadászbalesetről még semmit sem írt. Pauler Gyula munkái pedig inkább szakmunkáknak számítottak, nagyobb közönséget nem értek el. ON THE DEATH OF PRINCE EMERIC What kind of News Reached Hildesheim in the Autumn of 1031 ? By Endre Tóth SUMMARY According to the report of the Annals of Hildesheim, Prince Emeric, the son of King Stephen I of Hungary, who was dux Ruizorum, was killed by a wild boar during a hunt in 103k Yet the Hungarian and other foreign sources know nothing of the Prince’s hunting accident, and nor do the Hungarian tradition and works of art; at best, these refer to a sudden death. The writer of the Annals had trustworthy information about Hungary. This was due to the fact that Godehard, the bishop of Hildesheim, was a confidant of the Saxon dynasty in general and of the Emperor Henry II in general, and was in contact with the last member of the family’s Bavarian branch, namely Gisela, queen of Hungary, and her family. Consequently, Prince Emeric was commemorated in the Annals, and the reference to a hunting accident may be trustworthy. Yet death caused by a wild boar was probably an elaboration by the monk who wrote the Annals. He interpreted either the phrase in venatione obiit in his source, or the information 143
