Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL vizsgálatokkal. Felmerült ugyanis, hogy a család 1153-ban r^z^ként említett,177 Tuta/Touta (azaz Judit) nevű hölgy tagja Péter király178 vagy I. Béla felesége volt.179 A hazai kutatók Wertner Mórtól kezdve bizonytalannak tartják a házasságra vonatkozó értesüléseket.180 Vajay Szabolcs Péter király feleségének, míg a német és osztrák kutatók I. Béla nejének, Lampert magyar herceg anyjának vélték Tutát.181 Géza fejedelem családját kutatva Vajay arra következtetett,182 hogy Péter király első felesége, Tuta a regensburgi várgrófok családjából származott, a német és osztrák kutatás azonban későbbre teszi a Formbach család tagjának vélt asszony életidejét.183 Ha tévesnek is bizonyul ez az állítólagos Árpád-házi házasság, akkor is válaszra vár: mi váltotta ki azt a vélekedést, hogy Tuta magyar királyné volt. A zavarosnak látszó adatok kibogozására nem vállalkozom, de a kapcsolatok felderítésére nem csak a házasság nyomozása miatt lenne szükség. Két alappillér ugyanis vitathatatlan: egyrészt a Formbachok több esetben a niederaltaichi apátság Pórjai ( világi védnökei’) voltak,184 másrészt a család három gregoriánus tagja az invesztitúraküzdelmek idején a császár elől I. László királyhoz menekült. Miért éppen Magyarországra? Megjegyzendő: a bajor elit egy része nem támogatta a császár Magyarország elleni ténykedését.185 All. század közepén I. Meginhard és II. Meginhard (J1069) grófok töltötték be a monostor védnökeinek szerepét.186 A család egyik tagja, I. Ekbert gróf családostul I. Lászlónál keresett menedéket a Genealogie des altbayerischen Adels im Hochmittelalter. (Genealogische Tafeln zu mitteleuropäischen Geschichte 4.) Göttingen 1962. Taf. 9. 177 „Subenensem Ecclesiam a quandam Regina Tuta nomine [...] primo fundatam” - Klaus Lohrmann: Geschichte und Bedeutung der Schärdinger Zollteilung (1084/1094). In: Festschrift für Georg Heilingsetzer zum 70. Geburtstag. (Jahrbuch der Gesellschaft für Landeskunde und Denkmalpflege Oberösterreich 160.) Linz 2015. 311.; Salzburger Urkundenbuch I-IV Hrsg. Willibald Hauthaler - Franz Martin. Salzburg 1910-1933. II. Urkunden 790-1199, 426., 305. sz. 178 Vajay Sz.: Géza nagyfejedelem i. m. Tuta királynéról a magyar véleményeket összefoglalta Báling P.: Az Árpád-ház i. m. 353-356. 179 Tyroller, E: Genealogie i. m. Taf. 9. Nr. 28; Jungmann-Stadler, E: Hedwig von Windberg i. m. 245- 246.; Lohrmann, K: Geschichte i. m. 299-303., 311-312. 180 WertnerMór: Az Árpádok i. m. 586-589. 181 KarczagAkos: Az elfeledett királyné templomában. Várak, kastélyok, templomok 3/6. (2007) 32- 35.; Jungmann-Stadler, E: Hedwig von Windberg i. m. 245. 182 Vajay Sz.: Géza nagyfejedelem i. m. 95. 183 Lohrmann, K: Geschichte i. m. 310-314. 184 Tyroller, E: Genealogie i. m. Taf. 9. Nr. 12., 22.; MichaelHintermayer-Wellenberg: Adelskontinuität vom frühen ins hohe Mittelalter. Die bayerischen „Liutbertiner” und ihre Beziehung zu den Grafen von Vornbach und von Lambach. In: Ostbairische Grenzmarken 45. Passau 2003. 9-30., 17. 185 Borchert, S.: Herzog Otto i. m. 192.; a magyar-német háborúk értékeléséről: Varga G.: Heinricus III. rex pacificus i. m. 545-548. 186 Michael Hintermayer-Wellenberg: Die Anfänge der Grafen von Lambach und ihre verwandtschaftlichen Beziehungen zu den Liutpoldingern, der bayerischen Pfalzgrafenfamilie und der Familie Erzbischof Odalberts von Salzburg. (Jahrbuch des Oberösterreichischen Musealvereins 154/155.) Linz 2010. 7-28., 10., 12.; Jürgen Dendorfer: Die Abtei und ihre Vögte im frühen Mittelalter. In: Die Abtei Niederaltaich i. m. 93-127., 111. A 11. század végétől a Bogen grófok voltak az apátság Vogtjai. 135
