Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL 1131-ben avatták szentté.150 Amikor Bernward püspök meghalt, a császár a közeli gronai pfalzE^n tartózkodott, és kíséretében találjuk Godehard apátot is, akit II. Henrik rögtön Bernward utódjának jelölt. Amikor a császár röviddel később meghalt (1024), a Szász-dinasztia császári ágából csak II. Ottó hosszú életű testvérei, Adelheid quedlinburgi (fi043) és Zsófia gandersheimi (fi039) apáca-fejedelemasszonyok voltak életben; ez utóbbival a hildesheimi püspökök tartós és elkeseredett vitában álltak. A fiágon kihalt dinasztia bajor ágából csak II. Henrik testvére, Gizella és gyermeke, Imre volt az élők sorában. Érthető, hogy Godehard püspök a bajor ág utolsó élő tagjával, Gizellával - és a magyar királyi udvarral - szoros kapcsolatot ápolt, és a trónörökös haláláról is korán értesült. 150 Fél évszázaddal a szentté avatás után, a III. Béla által alapított cisztercita apátságnál korábban már állt egy Szent Gotthárd tiszteletére épített templom Vasvár megyében. 151 A Hildesheimi annalesekről: Wilhelm Wattenbach - Robert Holtzmann: Deutschland Geschichtsquellen im Mittelalter. Neuausgabe, besorgt Franz-Joseph Schmale. Darmstadt 1978. 42-44. 152 Repertorium Fontium i. m. II. 290. 153 Uo. II. 145. 154 Uo. II. 245.; Kiss I.: Johannes Aventinus i. m. 67. 155 Repertorium Fontium i. m. II. 290. 156 Csákó Az Altai chi Évkönyv i. m. 157 1093: „Fratislaus dux Boemiae in venatu de equo cadens, subitanea morte descessit” - Annales Hildesheimenses i. m. 49.; Wertner M.: Az Árpádok i. m. 126. A Hildesheimi Évkönyv fennmaradt verziója az elveszett Annales Hildesheimenses maiores alapján készült,151 amit Godehard püspök idejében, az ő környezetében írtak.152 Az Annales Altahenses maiores 708 és 1032 közötti híreket tartalmazó első részét az Annales Alamannich a Hersfeldi Évkönyv és a bennünket érdeklő - sajnos azonban elenyészett — Annales Hildesheimenses maiores alapján állították össze.153 Az Annales Altahenses maiores második része az 1075 körül működő Reichenaui Hermann munkájára épült, és Aventinus 1517 évi másolatában maradt fenn.154 A fentiekből következik, hogy a hildesheimi Szent Mihály-kolostor szerzetese, aki a ránk maradt Hildesheimi Évkönyvet írta, ugyanazt az elveszett, nagyobb évkönyvet használta,155 mint az Annales Altahenses maiores írója. Imre herceg haláláról mindkét forrás megemlékezett, de csak a hildesheimi szerzetes adott hírt arról, hogy a herceget vaddisznó ölte meg. Mindezt azért is tarthatjuk furcsának, mert a niederaltaichi monostor szerzetesei figyelemmel kísérték a magyarországi eseményeket.156 Ha a niederaltaichi szerzetes az Annales Hildesheimenses maioresben olvasta a vadkantörténetet, miért nem vette azt át saját művébe? Az elit vadászbaleseteit a forrásokban rendre feljegyezték. A Hildesheimi Évkönyv negyedik része megemlékezik II. Vratislav olmützi herceg és cseh király, I. András vejének balesetéről (1093) is.157 Miért mellőzte volna e nem mindennapos halálesetet az Annales Altahenses írója, aki részletesen foglalkozott a magyarországi eseményekkel? A lehetséges választ keresve két kitérőt kell tennünk. Elsőként érinteni kell 131
