Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Simonkay Márton: Vízerőművek és környezetvédő mozgalmak. Adalékok az 1980-as évek osztrák–magyar kapcsolataihoz
VÍZERŐMŰVEK ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ MOZGALMAK A harmadik a környezeti narratíva. Az osztrák környezetvédőkön keresztül a magyarok a környezetvédelmi világszervezetekhez is kapcsolódtak. A bős—nagymarosi vízlépcső kapcsán a Hamburgnál tervezett erőműhöz hasonlóan ugyan nem globális, csupán regionális léptékű problémáról volt szó, az Ausztriában ekkor már működő WWF mégis jelentős szerepet játszott a tüntetéseken. A Duna Kör nemzetközi elismerését az is mutatta, hogy 1985-ben elnyerte az alternatív Nobel-díjként is ismert Right Livelihood Award kitüntetést, 101 amit azonban - a magyarországi állambiztonságra jellemző módon — a kiutazási engedély megszerzésének nehézségei miatt csupán Vargha János tudta egy személyben átvenni.102 Daniela Apaydin kutatásai alapján egyértelmű, hogy 1984 és 1986 között került sor a határokon átnyúló kapcsolatok létesítésére, 1987-től pedig a tömegtüntetések súlypontja már áthelyeződött Magyarországra.103 A globális dél országaival kapcsolatos újabb kutatási eredmények ugyan rámutattak, hogy az emberi jogok kérdése nem volt kiemelt téma a keleti blokk országaiban,104 a bős-nagymarosi eset ebben kivételt jelent. Ugyanis a vasfüggöny mindkét oldalán a nyugati értelmezés szerint interpretálták a civil társadalom és az emberi jogok fogalmát. Mary Kaldor szerint a civil társadalmak az 1970-es és 1980-as években Kelet- Európában és Latin-Amerikában egymással párhuzamosan, a diktatúrákkal szembeni tüntetések során történő (újjá)alakulása közvetlen előfutára volt a globális civil társadalom 1990-es években történő kialakulásának.105 101 Apaydin, D.: Stop Nagymaros! i. m. 222. 102 ÁBTL 2.7.1. NOIJ - III/III-2/1/1985, Duna Kör, 1985. nov. 20. 103 Apaydin, D.: Stop Nagymaros! i. m. 247-252. 104 Kim Christiaens — Idesbald Goddeeris'. Competing Solidarities? Solidarnosc and the Global South during the 1980s. In: Alternative Globalizations: Eastern Europe and the Postcolonial World. Eds. James Mark-Artemy M. Kalinovsky - Steffi Marung. Bloomington 2020. 289.; Paul Betts: Rights. In: Socialism Goes Global. Eds. Paul Betts - James Mark. Oxford 2022. 180-181. 105 Mary Kaldor a civil társadalom következő jelentéstartalmait gyűjtötte össze: jogállami és politikai közösség; az etikai életnek a család és az állam szintje közötti színtere; a polgároknak a hatalom újraelosztására irányuló önszerveződése; a nonprofit egyesületi szektor; valamint a nyugati kultúrában megjelenő pluralizmus és viták színtere. Globális léptékben egyfajta világrendet; gazdasági, társadalmi és kulturális globalizációt; a globális nyilvánosságot; a demokráciaépítés “privatizációját”; valamint a társadalmi viták globális hálózatait fejezi ki. - Mary Kaldor: Global Civil Society: An Answer to War. Cambridge-Malden 2003. 1-12. Epilógus Míg az említett osztrák környezetvédő szervezetek ma is jelentős társadalmi befolyással rendelkeznek - többek között nemzetközi beágyazottságuknak köszönhetően -, addig a Duna Kör a rendszerváltozás kezdeti lelkesedése után gyorsan eltűnt a politikai közéletből. Meghatározó tagjait felszívták a politikai pártok 109
