Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Simonkay Márton: Vízerőművek és környezetvédő mozgalmak. Adalékok az 1980-as évek osztrák–magyar kapcsolataihoz
SIMONKAY MÁRTON formálódott meg.97 A nyugati világhoz tartozó Ausztriában - ehhez képest - sokféle vélemény megjelent: a környezetvédők elsősorban közvetlenül a beruházás környezeti vonzataihoz szóltak hozzá, a vezető politikusok igyekeztek szomszédjuk, a keleti blokk részét képező Magyarország politikai érzékenységét tiszteletben tartani, a Zöldek pedig éppen a vízlépcsőépítések ellenzéséből kovácsoltak maguknak politikai tőkét, és jutottak be az osztrák parlamentbe 1986-ban. 97 Antonio Gramsci: Prison Notebooks I—III. (European Perspectives) Ed. Joseph A. Buttigieg. New York 1992-2007.1. 214-215. 98 Baker, S. — Jehlicka, P: Dilemmas of Transition i. m. 7. 99 Anne Schwenkenbecher. What is Wrong with Nimbys? Renewable Energy, Landscape Impacts and Incommensurable Values. Environmental Values 26. (2017) 711-732. 100 Irodalmára lásd Faragó Tibor: Planetáris környezetünk veszélyeztetése és megmentése. Mérgező nehézfém örökségünk, veszélyes szennyező anyagaink, kikezdett ózonpajzsunk, túlhevülő közös üvegházunk. Bp. 2018. 76-77. A második narratíva szerint a tudományos és technológiai haladás hivatalosan a merev tervutasításos rendszerben működő magyar gazdaság egyik fő vezérelve volt, s ebbe az ideológiai keretbe egyszerűen nem lehetett beleilleszteni, hogy az állam maga is okozhat környezeti problémákat. (Csak a profitorientált — elsősorban nyugati — vállalatok lehettek felelősek az ilyenfajta károkozásért.) A szólás- és véleményszabadság hiánya tehát nehezítette a probléma felismerését és a veszély elhárítását.98 Azért is voltak a tüntetések olyan fájdalmasak a kormányzat számára, mert közvetve az államot egyben tartó ideológia tudományos pillérét kezdték ki. Ehhez képest a kapitalista gazdasággal működő Ausztriában a hainburgi vízlépcső ellen kialakult társadalmi nyomás viszonylag gyorsan kikényszerítette az irányváltást. A technológiailag fejlett(ebb) szabadpiaci vállalatok profitmaximalizálásra való törekvése a közösség ökológiai megfontolásaival szembe állítva komoly morális kérdéseket vetett fel. Az osztrák kormánynak és vezető politikusoknak az volt a dilemmája, hogy saját, jól felfogott érdekükben nem bírálhatták a magyarországi politikai berendezkedést, így kívülről úgy tűnhetett, pénzért feladják az elveiket, és a nagyobb összefüggések helyett NIMBY (notGn-my-backyard) attitűdöt képviselnek. Ez a hozzáállás ma is számos beruházás kapcsán ismert.99 (Talán a leggyakrabban előforduló és leginkább kutatott jelenség a fejlett országokból a kevésbé fejlettek felé irányuló nemzetközi hulladékkereskedelem.100 ) Van azonban egy természetes összefüggés is: amikor egy folyót csak részben szabályoznak, a nem szabályozott vidékek vízszintproblémái felerősödnek, különösen a folyásirány szerint lejjebb, mélyebben fekvő területek esetén. Ahogyan a Duna ausztriai szabályozása rákényszerítette a magyar kormányt a Duna kotrására és szabályozására, úgy a 20. században épült osztrák vízerőművek is növelhették az árvízveszélyt Csehszlovákiában és Magyarországon. 108
