Századok – 2024

2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Simonkay Márton: Vízerőművek és környezetvédő mozgalmak. Adalékok az 1980-as évek osztrák–magyar kapcsolataihoz

VÍZERŐMŰVEK ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ MOZGALMAK hatásokat meg sem említették, viszont kihangsúlyozták Magyarország szuve­renitását és döntéshozatali képességét.68 A jobboldali ellenzék részéről Erhard Busek, az OVP alelnöke aláhúzta, hogy amennyiben Magyarország felmondja az Ausztriával kötött szerződést, az osztrák fél anyagi kártérítésre tarthat igényt. Emellett határozottan visszautasította azt a vádat, mely szerint Ausztria csak ex­portálja saját környezeti problémáit.69 A Zöldek egyértelműen a beruházás leál­lítása mellett foglaltak állást, amelyet Freda Meissner-Blau pártelnök egyenesen sztálinista projektnek nevezett.70 68 OSA 300-40-1, Szabad Európa Rádió, 1986. ápr. 25. Helmut Dité; Havas Henrik: A Bős-Nagy­maros dosszié avagy egy beruházás hordalékai. Bp. 1988. 104-105. Heinz Fischer, az SPO parlamenti frakcióvezetője. 69 Havas H: A Bős—Nagymaros dosszié i. m. 100—101. 70 OSA 300-40-1, Szabad Európa Rádió, 1988. szept. 13. 71 Havas H: A Bős-Nagymaros dosszié i. m. 95-97. Eric Schmidt. 72 Sz. n.:Az osztrák megoldás. Népszava, 1986. május 7. 13. 73 Havas H: A Bős-Nagymaros dosszié i. m. 102-104. Herbert Krejci, az Osztrák Iparszövetség el­nöke. 74 Uo. 95-97. Otto König, az Osztrák Ökológiai Intézet igazgatója. 75 Andreas Küchler: Die Entwicklung der österreichischen Wasserkraft nach Zwentendorf und Hain­burg. Dissertation (Universität Wien). Wien 2015. 225-226. 76 Havas H: A Bős-Nagymaros dosszié i. m. 94-95. Franz Meister, az Osztrák Ökológiai Intézet tagja. 77 Uo. 98-99. Alexander Edit. 78 Michael Köcher: Vorwort. In: Nagymaros. Hrsg. Michael Köcher. Wien—Bp. 1987. 12. A Donaukraftwerke vezérigazgatója természetesen támogatta a beruhá­zást71 - jellemző, hogy egy 1986. évi Népszava-interjúban egyszerűen nem vá­laszolt arra a kérdésre, miért volt akkora a tiltakozás a hainburgi erőmű ellen.72 A vízépítő-iparági lobbi egyik vezető szakértője73 a korábbi osztrák vízépítési gyakorlatnak a környezeti károkat bőven meghaladó előnyeit emelte ki, a Bécs feletti griefensteini erőművet hozva fel példaként.74 (Ez utóbbi, 1985-re üzem­kész beruházás esetében azonban fontos különbséget jelentett, hogy a környező településekkel szoros együttműködésben, azok javára valósították meg.75 ) Egy, a projekttel szemben kritikus tudós a Duna ausztriai szakaszán meglévő nyolc vízerőmű és a tervezett építmény közötti különbségeket emelte ki, az eddig is­meretlen technológiai megoldással és egyéb várható következményeivel együtt.76 A Global 2000 környezetvédő mozgalom egyik, a hainburgi, majd a nagymarosi beruházás elleni tüntetésekben is fontos szerepet játszó tagja Ausztria „ökológi­ai imperializmusáról” és a magyarországi demokratikus vita hiányáról beszélt.77 A Nagymaros-füzet ezzel közel azonos szóhasználattal, „gazdasági gyarmatosító törekvésként” jellemezte a hivatalos osztrák alapállást.78 A csehszlovák kormányzatnak és az állami tisztviselőknek ennél összehason­líthatatlanul egyszerűbb dolga volt. Egyrészt, mert a bősi beruházás melletti fő érv a Csallóköz árvízvédelme és fejlesztése volt, másrészt mert a tiltakozók kevés 105

Next

/
Thumbnails
Contents