Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
RÁCZ ATTILA tagját, valamint Neményi Istvánt, a Beruházási Bank igazgatóját, akik letették az esküt. Az eredeti tanácsjavaslathoz képest az elnökségben két, a tagok között három változás történt, ezen kívül a tágabb listáról két személyt jelöltek.15 15 BFL Budapest Fővárosi Tanács tanácsülés! jegyzőkönyvei (a továbbiakban: XXIII. 101.a. 1) 1958. február 28-ai tanácsülés jegyzőkönyve. 16 A magyar állam szervei. A tanácsigazgatás szervei 1950-1970. Szerk. Müller Veronika Bp. 1988. 212., 216.; A magyar állam szervei 1950-1970. Központi szervek. Szerk. Boreczky Beatrix. Bp. 1993. 373-375. 17 BFL XXIII. 101.a. 1. 1958. május 14-ei tanácsülés. 53-55. 18 BFL XVII. 1301. (a továbbiakban: XVII. 1301.) 6. doboz. Fővárosi és kerületi népi ellenőrzési bizottságok 1959. I. negyedévi összesített statisztikai jelentése (a továbbiakban: A fővárosi és kerületi NEB-ek 1959.) A törvény a területi népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzési hatáskörébe utalta a területileg illetékes tanács államigazgatási szerveit, valamint a tanács irányítása alatt álló hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, illetve ezek területi szerveit; valamint a területükön működő magánkisipar és magánkereskedelem tevékenységét; azokat a területükön levő, minisztériumi irányítás alatt álló vállalatokat, intézményeket, hivatalokat (kirendeltségeket), amelyek a terület lakosságát árukkal vagy szolgáltatásokkal látták el, valamint a szakszervezet egyes területi szerveit. A kinevezési, választási és együttdöntési hatáskörök az egész korszakban megegyeztek a párthatásköri listákban foglaltakkal.16 A FNEB munkatervét a Fővárosi Tanács 1958. május 14-én fogadta el,17 és bár az indulásnál a bizottság apparátusa csupán négy főből (elnök, elnökhelyettes, két adminisztrátor) állt, hamarosan hat, a bizottság tagjai által irányított szakcsoportot hoztak létre (ipari, kereskedelmi, pénzügyi, szociális, kulturális, jogügyi), melyek létszáma 8-15 fő volt. Az 1958. év végén a FNEB és a kerületek „3561 fő népi ellenőrt kitevő aktívahálózattal” rendelkeztek (426 fő [12%] a FNEB), ebből az év folyamán - 12 345 munkanappal - 2353 főt vontak be a munkába, miközben állandó nehézséget okozott az, hogy a vállalatok nem szívesen bocsátották rendelkezésre a népi ellenőröket.18 Hiába létezett az a felsőbb elvárás, hogy az ellenőrzésben minél több fizikai dolgozó vegyen részt, a bevont ellenőrök fele műszaki, pénzügyi, számviteli területen dolgozott, a munkás besorolású személyek aránya általában a 20%-ot sem érte el, kimagaslóan magas csupán a XVI. kerületben volt 47%-kai; de 44-69%-ban párttagok voltak (összátlag: 56%). A nők összaránya ezen a területen 18% volt. A munkacsoportok tagjainak összeállítása kapcsán Dabrónaki Gyula, a KNEB elnökhelyettese az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottság 1958. november 10-ei ülésén egyenesen azt javasolta, hogy „emelni kell a fizikai munkások számát. [...] Az lenne a javaslatom, hogy amikor kimegy két magas műveltségű szakember, legyen közöttük a területet ismerő fizikai munkás is. 973
