Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
RÁCZ ATTILA kiterjedő (általános) szisztematikus, másrészt általában állampolgári bejelentésre meghatározott cselekmény, illetőleg mulasztás, valamint meghatározott személyek magatartásának vagy tevékenységének egyedi vizsgálatait (célellenőrzés) végezték. Ezen feladatai mellett a népi ellenőrzés - központi bizottsága útján - szakvéleményt adott a Minisztertanács számára a költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslathoz, valamint a népgazdasági tervhez és ennek végrehajtásáról szóló beszámolókhoz.7 7 1957. évi VII. tv. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1957. Bp. 1958. 49-56. 8 Petrovich Ferenc - Török Lajos - Zsingor László: A népi ellenőrzés szervezete és működése I. Bp. 1962. 31-33. 9 Uo. 11. 10 Uo. 49. 11 Uo. 48-49. A párt- és tanácsi szervek választásáról lásd Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4.) Bp. 2018.; A Fővárosi Tanács, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei intézménytörténete, 1971-1982. Levéltári A létrehozott központi állami intézmény szervezete többnyire nem hivatali alkalmazottakból, hanem az élet különböző területeiről érkező, feladatukat általában díjazás nélkül, társadalmi munkában végző dolgozókból tevődött össze.8 A népi ellenőrzés - nevével ellentétben - valójában állami ellenőrzés volt, államigazgatási funkciót töltött be, a „szocialista ellenőrzés” fontos alkotóelemének szánták. Ezzel az sem állt ellentétben, hogy feladatait döntően társadalmi úton látta el: „Az egész ellenőrzési rendszer középpontjában, annak vezető elemeként az állami, társadalmi, gazdasági tevékenység egészére kiterjedő pártellenőrzés áll. Ez lényegében társadalmi ellenőrzés, amely nem jogi felhatalmazáson, hanem a párt szervezettségén, akarati és cselekvési egységén, s elsősorban erkölcsi és politikai tömegbefolyásán alapszik.” Az államigazgatási szervezet végrehajtó tevékenységének részét képező egyik, társadalmi bázisánál fogva legjelentősebb ellenőrző szakszerve volt tehát a népi ellenőrzés szervezete.9 A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság megalakulása és működése A továbbiakban a fővárosi és a fővárosi kerületi népi ellenőrzési bizottságok működéséről lesz szó, melyek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak (KNEB), illetve a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságnak közvetlenül alárendelve és irányítása alatt működtek. A korszakra jellemző kettős alárendeltség itt is érvényesült: a fővárosi szervezetek egyrészt a felettes népi ellenőrzési bizottságnak, másrészt az őket megválasztó tanácsnak, illetve a döntést jóváhagyó pártszervnek voltak alárendelve.10 A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság (FNEB) elnökből, két elnökhelyettesből és nyolc tagból állt. A területi népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az államigazgatás területi beosztását követően11 a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi tanács választotta. Az őket megválasztó tanácsok voltak jogosultak a 971
