Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN a város sziluettje közül kiemelkedő sötét Gellérthegyen vakító fényben pompázó Citadellát, a budapesti dunai panorámának neki »újabb«, hangulatos, feledhetetlen képét”36 — védte meg Kovácsházy Vilmos tanácsnok a sokat bírált Szent István-napi tűzijátékot 1937-ben. 36 Jövőre szebb lesz a szentistváni tűzijáték. Kovácsházy tanácsnok levele Az Esthez. Az Est, 1934. augusztus 28. 11. Lásd még Cselényi Pál hozzászólását a polgármesteri XI. (városgazdasági) ügyosztály szakbizottságának ülésén, 1937. október 1. Fővárosi Közlöny 48.(1937) 57. sz. (október 29.) 1821. 37 Paulini Béla (Csákvár, 1881 - Baj, 1945) író, újságíró. Kodály Háry János című daljátéka szövegkönyvének egyik szerzője. Alapítója és rendezője volt a magyar népi hagyományok színpadi bemutatására létrejött Gyöngyösbokréta mozgalomnak. Lásd Gyöngyösbokréta. Szerk. Paulini Béla. Bp. 1937.; Paulini Béla: A tízesztendős Gyöngyösbokréta. Rajzolta Richterné Piroska. Bp. 1940.; Pálfi Csaba: A Gyöngyösbokréta története. In: Tánctudományi tanulmányok 7. 1969-1970. 115-161.; Kovács Henrik-. A Gyöngyösbokréta hatása a kor táncművészeire és társadalmára. In: Az életreform és reformpedagógia - recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében. Szerk. Németh András - Pirka Veronika. Bp. 2013. 246-265. 38 Nagyszabású népi játékok Budapesten. BFL IV.1501.b 40/1931 Újságcikkek, közlemények feliratú csomó. Gyöngyösbokréta Az első, nem túl kedvező visszhangot kapott kísérleti Szent István-hetek után a főváros 1931-ben talált rá Paulini Bélára és a Gyöngyösbokrétára.37 A falusi csoportok az előző években is fontosnak tartott, de mindig bizonytalan utaztatása Budapestre, felhasználása az ünnepségsorozatban ezzel szervezett formát öltött és állandósult. A Gyöngyösbokréta szereplői vidékről érkeztek, földművesek voltak, akik vidékük, községük táncait, dalait, népszokásait mutatták be a városi és külföldi közönségnek. Az amatőr szereplős előadások tökéletesen megfeleltek a főváros céljainak, viszonylag olcsón megvalósítható egyedi, csak Magyarországon látható programot jelentettek, amelyek felkelthették az egzotikumot kereső külföldi turisták érdeklődését. A Gyöngyösbokréta fellépései egyúttal a magyarság ősi hagyományait és ezen keresztül a Kárpád-medencére formált ősi jogát és kulturális fölényét is hivatottak voltak bemutatni a külföldi vendégeknek. A belföldnek szóló propagandában pedig hangsúlyozni lehetett, hogy a főváros látja vendégül és öleli keblére a vidékieket, ami a Szent István-heteknek szintén fontos üzenete volt. „Nagy öröm a magyar léleknek és bizonyára rendkívüli élmény az idegeneknek” - adta meg a Paulini Béla által írt közlemény a népi játékok célközönségét.38 A sajtó és a közönség lelkesen üdvözölte a bokrétások művészetét, az előadásokra sokszor csak jegyüzértől lehetett jegyet vásárolni. Az általában a Városi Színházban (ma Erkel Színház) megrendezett, évről évre növekvő számú 954
