Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ugyanis jelentős szerepet szántak a munkanélküliség enyhítésében. 1934-ben a telep félezer lakója jórészt aktív és nyugalmazott tisztviselő volt, akik 6-7000 pengőért jutottak az összkomfortos, parkettás, kertes házakhoz.67 Az 1930-as évtized közepén a Pécsi Városfejlesztő Rt. építtetőként is tevékenykedve különböző konstrukciókban kínálta a kertvárosi házakat: a három, illetve négyszobás villákat bérbeadás útján, a kétszobás, fürdőszobás házakat pedig ezer pengő lefizetése és a vételár hátralékának havi törlesztése mellett igyekezett értékesíteni.68 Miután 1934-ben elfogytak a házhelyek, újabb területek parcellázására került sor.69 Ugyanebben az évben „autóbuszvárótermet” is létesítettek a félóránként közlekedő járat utasai számára.70 67 (Cs): Épül a századik ház Pécs legszebb és legmodernebb negyedében a Megyeri kertvárosban. Dunántúl, 1934. május 10. 3. 68 Hirdetések: Dunántúl, 1934. május 13. 12.; 1934. május 27. 2., 13.; 1934. június 17. 2. 69 Új parcellázás a Megyeri Kertvárosban. Dunántúl, 1934. augusztus 26. 8. 70 Autóbuszváróterem épül a Megyeri kertvárosban. Dunántúl, 1934. június 20. 6. 71 Vuics Tibor: A Megyeri Kertváros kialakulása és funkcionális változásai. In: Tanulmányok Pécs történetéből 5-6. Szerk. Font Márta - Vonyó József. Pécs 1999. 33. 72 Tíz családi ház épül sokgyermekes családok részére. Pécsi Katolikus Tudósító 14. (1936) 9. sz. 189— 190.; Segítsetek építeni! Pécsi Katolikus Tudósító 14. (1936) 10. sz. 204. 73 Az OTI és a város levelezése Megyeri kertváros kiépítésével kapcsolatban. MNL BaML IV. 1407. h. F-24-6 1857/1943. A terület beépítésébe az 1930-as évek közepétől több vállalat is bekapcsolódott: a MÁV a Hitelbank segítségével támogatta alkalmazottainak lakásépítését a Nyárfa utcában, a Pécsi Bőrgyár pedig a Táncsics Mihály utcában kezdett ikerházakat építtetni.71 1936-ban a Katolikus Karitász is feltűnt itt építtetőként. A belvárosi katolikus egyházközség ugyanis a belvárosi templom (és a török alóli felszabadulás) 250 éves jubileumát szociális célú ingatlanok megvalósításával akarta megünnepelni, ezért tíz olyan családi ház felépítését kezdeményezte, amelyekben sokgyerekes, szegény sorsú családoknak tudnak egészséges lakóhelyet biztosítani. Az építkezést egy 20 000 pengős adomány indította el, melyhez további pénzadományokat, építkezési anyag vagy ipari munka felajánlását várták.72 Az 1930-as évek végén az Országos Társadalombiztosító Intézet (a továbbiakban: OTI) is megjelent beruházóként a területen. 1937 januárjában 60 000 négyzetölnyi, még fel nem parcellázott területet vásárolt meg, hogy az öregségi tartalékalapból 340 kislakásos házat építsen rajta. Az OTI 1937 júliusában már csak 70 ház építését helyezte kilátásba, mivel számításai szerint a lakbérleti díjak nem biztosították a tőke törvényes hozamát az építkezés költségeinek (építőanyagárak és a munkabérek) emelkedése miatt.73 1937 szeptemberében már csak 20 házról volt szó, pedig a város polgármestere szerint nagy hiány volt az 1-2 szobás lakásokból, a befektetés gazdaságosságát pedig egységes terv alapján és egyszerű kivitelben megvalósuló, nagyobb számú lakóház felépítése esetén biztosítottnak 96
