Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN az országról, nemzetről alkotott kép formálására; a magyar főváros elsősorban a Bécset felkereső idegenekre számíthat, őket kell budapesti látogatásra csábítani. A dualizmus korszakában egyes társadalmi szervezetek igyekeztek kihasználni a Szent István-ünneppel járó megnövekedett forgalmat, és augusztus 20-ára időzítették jótékony célú rendezvényeiket. A Jó Szív egyesület által 1888. augusztus 19-20-án rendezett városligeti népünnepélyről készített jelentésében Gerlóczy Károly alpolgármester, a rendezvény bizottságának elnöke felvetette, hogy a hasonló, nagyszabású, de az 1888. évinél több bevételt hozó ünnepélyek rendezését egy megfelelő személyi, anyagi és infrastrukturális háttérrel rendelkező állandó szervezetnek kellene kézben tartania. A népünnepek egyik időpontjául augusztus 20-át javasolta, „mely napnak, mint különben is nemzeti ünnepnek jelentőségét ezáltal is fokozni lehetne”.15 Gerlóczy javaslatában a „jövedelmezőség” (bár az alpolgármester nem a főváros anyagi hasznát, hanem a jótékony célra fordítandó bevételt értette ezen) és a „nemzeti ünnep” jelentőségének emelése egyaránt megjelent. 15 Gerlóczy Karoly: Elnöki jelentés az 1888. évi augusztus hó 20. a budapesti Városligetben a „Jó szív” Országos Bizottság határozata folytán megtartott népünnepélyről. Bp. 1888. 16.; Magyar Erzsébet: „Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek.” A Habsburg Monarchia közparkjai: magánkertek és városi parkok Buda-Pest társas életében (1870-1918), kitekintéssel Bécsre, Prágára és Zágrábra. Doktori (PhD) disszertáció. ELTE. Bp. 2008. 134. 16 Szent-István-nap. Pesti Hírlap, 1899. augusztus 16. 7. 17 Hétről hétre. Magyar Szemle, 1899. augusztus 27. 420. 18 Szent István ünnepe. Alkotmány, 1899. augusztus 22. 4. A vidéki látogatók elmaradása a századfordulón már nyilvánvalóvá vált. Félő volt, hogy az ünnep egyszerű hivatalos ünneppé alakul, amely annyiból áll, hogy „a hivatalok vezetői az istentiszteleten megjelennek, ha van díszmagyarjuk, díszmagyarban”.16 A sajtó az érdeklődés csökkenését a „nemzeti és vallásos érzések lanyhasága”,17 a rossz termés, a vasúti díjszabások átalakulása, a korábbi Szent István-napi kedvezmények megszűnése, az utazás olcsóbbá válása, a vásárlási szokások megváltozása mellett a főváros és a fővárosiak érdektelenségével magyarázta: „Budapest főváros csak tartja a markát a felránduló vidékiek elé”, de cserébe nem kínál semmit.18 A javaslatok között szerepelt, hogy a kormánynak és a fővárosnak olyan vonzó és emlékezetes látványosságokról, mulatságokról kellene gondoskodnia, amelyekért a vidékieknek évről évre érdemes lenne Budapestre utazniuk, és amelyek a külföldiek érdeklődését is felkelthetnék. 1913-ban Telkes Aladár az I. kerületi bizottsági tagok (közéjük tartozott a fővárosi ünnep történetében később fontos szerepet játszó Ripka Ferenc is) megbízásából indítvánnyal fordult a törvényhatósági bizottsághoz. A Szent István-ünnepi forgalom csökkenését, a sajtóban az előző két évtizedben napvilágot látott kritikákkal egybehangzóan, nagyrészt a főváros közömbösségének tulajdonította, és fővárosi képviselőként azokat a tényezőket kereste, amelyeken a hatóságnak módjában 948
