Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten

A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN 1916-ban alapította meg idegenforgalmi hivatalát, de a bel- és külföldi beutazó idegenforgalom újraindítását és fellendítését szolgáló munka csak 1920-ban in­dulhatott meg. Ekkor azonban már egy merőben új helyzettel kellett szembenéz­niük a főváros idegenforgalmáért felelős szakembereknek és a döntéshozóknak. Budapest az Osztrák—Magyar Monarchia egyik központjából egy külpolitikailag elszigetelt, a vízum- és vámkötelezettségek miatt nehezen megközelíthető, ked­vezőtlen megítélésű kis ország fővárosává vált. Világvárosként való megjelenítése kihívást jelentett a városvezetők és szakemberek számára.3 A trianoni szerződéssel Budapest potenciális belföldi látogatóinak jelentős része, az elszakított területek lakossága külföldi lett, a forradalmak pedig a hazai közönség előtt is megtépáz­ták Budapest hírnevét, a nemzet fővárosaként elfoglalt helye megingott. ,,[H]iába tudtuk mi magunk saját városunkról, hogy Európa legszebb metropolisa, hiába hivatkoztunk gyógyforrásaink felbecsülhetetlen kincsére, hasztalan büszkélked­tünk történelmi kultúránk értékeivel, ahhoz, hogy ezt gazdaságilag kihasznál­hassuk, nagyvonalú, átütő erejű propagandára volt szükségünk”4 — emlékezett vissza az 1920 körüli időszakra Halász Árpád, egy, a korszak végén megjelent várostörténeti összefoglaló szerzője. Az idegenforgalom fellendítésére irányuló propagandának tehát az új, pozitív, vonzó ország- és városimázs kialakításával, közvetítésével is foglalkoznia kellett, bel- és külföldön egyaránt. In: A világváros Budapest két századfordulón. Szerk. Barta Györgyi - Keresztély Krisztina - Sipos And ­rás. Bp. 309-330.; Lukács Anikó: A magyar főváros és az idegenforgalom. Megjelenés előtt. 3 Sipos András: „Megmaradt országunknak csodás kincse...” Törekvések Budapest nemzetközi szerep­körének kiépítésére Trianon előtt és után. Limes 17. (2004) 3. sz. 65-79.; Uő: A hivatalos várospro­paganda Budapest-képe a két világháború között. In: Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk. N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor. Bp. 2005. 155-164., itt: 156. 4 Halász Árpád: Budapest húsz éve 1920-1939. Fejlődéstörténeti tanulmány. Bp. 1939. 208. A külföldi idegenforgalom valutát hozott, amelyre Magyarországnak és ben­ne az eladósodott fővárosnak nagy szüksége volt. De az ország és Budapest a gaz­daságiak mellé a politikaiakat is felvette az idegenforgalom fejlesztésének céljai közé: a külföldiek idecsábítása hatékony eszköznek tűnt arra, hogy Magyarország kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből. A Budapesten hivatalos ügyben vagy tu­ristaként hosszabb-rövidebb időt eltöltő és itt kedvező benyomásokat szerző kül­földieket a magyar ügy lehetséges propagátorainak tekintették; a döntéshozók és az idegenforgalmi szakemberek az ő nem tudatosan végzett „munkájuktól” a nemzetközi közvélemény pozitív irányba fordulását remélték. Közkeletű véle­kedés volt a korszakban, hogy Trianonhoz az vezetett, hogy külföldön keveset tudtak rólunk, és amit tudtak, az sem fedte a valóságot. Hasonlóan egyszerűen és hihetően hangzott, hogy a Magyarországra, azon belül Budapestre irányuló nemzetközi idegenforgalom végső soron a revízió esélyét növeli. 944

Next

/
Thumbnails
Contents