Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
BUDAPEST BEVÉTELEI ÉS BERUHÁZÁSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A kereseti adótól eltekintve, amely az állam által átengedett adónem volt, és átmenetileg szerepelt a pótadó zárszámadási elszámolásában, a valóban pótlékolt adónemek között a földadó pótléka Budapesten csak néhány tízezer koronát jelentett. A házadó 1926-ban 86%-os, a társulati és tantiéme-adó 13%-os részesedése a pótadó-bevételben kisebb ingadozásokkal az egész korszakra jellemző. Hiába összpontosult Budapesten a bank- és részvénytársasági vagyon túlnyomó része, a vállalatok és haszonélvezőik közvetlen adózása szinte elhanyagolható szerepet töltött be a főváros közfeladatainak finanszírozásában. A házbéradó szerepéről a korabeli statisztikus megállapította: „A házadó mindenesetre olyan adónem, amely a háztulajdonost kíméli és a terheket azokra hárítja, akik nem a maguk tulajdonában laknak vagy nem abban fejtik ki üzleti tevékenységüket. [...] A házadót ennélfogva nem szabad tárgyi adónak tekintenünk, sem hozadéki adónak. Csak formája szerint hozadéki adó ez, mert az adókivető hatóságok a ház hozama után vetik ki. De lényegében részben jövedelmi, részben kereseti adó ez, vagy a lakó fizeti jövedelméből vagy a kereskedő, haszoncélra bérlő az üzemi keresetből.”37 Ha ehhez hozzávesszük a bérjövedelem 3%-át kitevő házbérkrajcárt és az 1,5% szemétfuvarozási illetéket, amelyek teljes egészében a főváros bevételét (az 1920-as évek végén együtt az adóbevétel kb. 10—11%-át) képezték, megállapítható, hogy folytatódott az a dualizmus kori hagyomány, hogy a fővárosi adóztatás legnagyobb mértékben a lakásbérekből merített. 37 Móricz Miklós: Budapest szerepe az országos közteherviselésben. II. rész. Városi Szemle 19. (1933) 720-721. (Budapesten a lakásoknak mintegy 85%-a bérlemény volt.) 38 A mai szemmel alacsonynak látszó kulcs megtévesztő, mivel az adót nemcsak a végfelhasználónak kellett megfizetnie, hanem az előállítás és értékesítés minden olyan pontján, amikor pénzbeli ügyletre került sor, így az többszörösen épült be a végtermék árába. 39 1922. évi XXIII. te. 1921-ben bevezették Magyarországon az általános forgalmi adót, és mivel az infláció elszabadulását az egyenesadók emelésével nem lehetett követni, a pénzforgalom emelkedését automatikusan követő forgalmi adó lett az államnak, de a fővárosnak is az egyik legfontosabb bevételi forrása, mivel a kormány az adó negyedrészét átengedhette a kezelésüket és ellenőrzésüket átvállaló önkormányzatok részére. Kulcsát 1922-ben 1,5-ről 3%-ra emelték, majd 1925-ben 2%-ra szállították le, 1931-ben ismét 3%-ra emelték (a főváros részesedése azonban 0,5% maradt).38 1923-tól új és nagy hozamú jövedelemforrást jelentett a főváros számára az állam által kreált új típusú kereseti adó átengedése az önkormányzatoknak.39 Két kategóriája volt: az 5%-os általános kereseti adót az önálló kereset után (iparosok, kereskedők, vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, járadékosok) fizették, az alkalmazottak kereseti adóját 0,5—7,5% közötti kulccsal a munkáltató vonta le és fizette be. A fogyasztási adó, amelyet a húsfélék és a bor után 1925-től önálló városi 926
