Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Herédi Attila: Partrendőrség Pesten (1870–1874)
PARTRENDÖRSÉG PESTEN (1870-1874) különbözik a későbbi korok teljesen más körülmények között és eltérő szervezeti felépítéssel működött vízrendészeti szerveitől, még nem kutatták behatóbban.8 Bp. 2018. 141—171.; Parádi Ákos: A Magyar Királyi folyamőrség. In: Emlékkönyv Keserű István születésének 90. évfordulójára. Szerk. Parádi József. (Salutem 7.) Bp. 2019. 85-112. 8 Szinte csak az 1995-ben megjelent, a budapesti rendőrség történetét 1914-ig tárgyaló munkában lehet olvasni a pesti partkapitányság létezéséről. Horváth J. András: A fővárosi rendőrség az 1860-1873 közötti időszakban: közrendészet az önkormányzat irányítása alatt. In: A Fővárosi Rendőrség története (1914-ig). Szerk. Kollár Nóra. Bp. 1995. 157-194., különösen: 187. 9 A kőhidak megépülése előtti átkelési lehetőségekről lásd Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. (Lánchíd-füzetek 6.) Bp. 2007. 12-16. Ahajóhídról bővebben Nagy Lajos: Budapest története III. A török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Bp. 1975. 65. A repülőhídról Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd. Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972) 131. 10 Elég csak a Nagy Árvízként emlegetett 1838-as katasztrófára gondolni. Bővebben lásd Pest-budai árvíz 1838. Szerk. Faragó Tamás. (Fejezetek Budapest múltjából 5.) Bp. 1988. Tanulmányomban ismertetem a Duna folyam és Pest városának kapcsolatát a városegyesítés korában, valamint bemutatom a rakpartokat és a kikötő hajók tevékenységét felügyelő és ellenőrző pestvárosi partrendőrséget. A fennmaradt levéltári iratokból és más forrásokból kiderülnek a szervezet létrehozásával felszínre bukkanó szervezési hiányosságok és hatásköri zavarok. A személyi anyagokból jól rekonstruálható mind a szereplők mentalitása, mind a feladatok sokfélesége, illetve a végrehajtásuk körüli konfliktusok folyamata is. A Duna és Pest A hatalmas folyam Buda és Pest életét, egész „karakterét” meghatározó adottság volt, mivel jó részben a Duna biztosította az ikervárosok számára a közlekedési és kereskedelmi központtá válás feltételeit. Ez azonban előnyei mellett hátrányokkal is járt, hiszen a folyó mégiscsak elválasztotta egymástól a két partra épült város részeit, s a Buda és Pest közötti közlekedés sokszor bizonytalan volt. A Lánchíd megépülése előtt a dunai átkelés biztosítására a hajóhíd, illetve a repülőhíd állt rendelkezésre,9 a Duna befagyása esetén pedig a jégen lehetett átjutni Pestről Budára — és viszont. A Duna másik nagy problémája szeszélyes vízhozama volt, hiszen a csapadékosabb időszakokban, illetve hóolvadás idején folyamatosan árvízveszéllyel kellett számolniuk az itt élőknek.10 A folyó medre is tartogatott veszélyeket a hajósok számára, mivel a benne keletkező számtalan örvény alaposan megnehezítette a vízi közlekedést; az áruforgalmazást pedig jelentős mértékben hátráltatta, hogy a Duna kiépítetlen partjainál a kikötés sokszor veszélyes manővernek számított. A folyam által szállított hordalék a sekélyebb részeken lerakodva zátonyokat képezett, ami megváltoztatta a sodrást és így a vízi közlekedésre is kihatott. Mindezek ellenére a folyón már 896
