Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN 4. táblázat A pesti vásárjövedelmek megoszlása, 1770-177542 Év 1770 1771 1772 1773 1774 1775 Kövezetvám az országos vásárok alkalmával 814 974 1084 820 1024 1173 Éves marhapiacok helypénzei 1106 1259 1240 998 1089 1111 Helypénzek az országos vásárokon 1783 1991 2069 2034 2055 1975 Kikötői díj az éves vásárokon 282 368 525 491 472 417 Kölcsönzött mérők / mérés az éves és hetipiacokon 1579 1948 1686 212 1355 1838 Mázsaház 1049 1355 951 709 369 313 Kölcsönzött súlyok a heti- és éves piacokon 356 458 287 1142 293 258 Kövezetvám, éves 2450 3819 3008 2626 2734 2365 Egyéb helypénz a hetipiacokon 271 267 297 280 284 286 Vásárokhoz kapcsolódó bevétel összesen 9690 12 439 11 147 9312 9675 9736 A város bevételei 70 661 65 512 72 115 65 292 60 490 62 974 A vásárokhoz kapcsolódó jövedelmek aránya (%) 13,7 19,0 15,5 14,3 16,0 15,5 Előző évi kasszamaradvány 34 119 27 869 30 261 29 116 28 091 22 946 A város nettó bevételei 36 542 37 643 41 854 36 176 32 399 40 028 Vásárjövedelem a város nettó bevételéhez képest (%) 26,5 33,0 26,6 25,7 29,9 24,3 A vásár jövedelmekhez soroltam nem csupán az országos vásárokon szedett helypénzeket és az országos vásárok során tartott marhavásárok helypénzeit, hanem az ekkor befizetett és külön könyvelt kövezetvámot, a kikötői díjakat, valamint a vásárokra kölcsönzött mérőket, súlyokat, az 1756-ban épített mázsaház jövedelmeit, valamint az éves kövezetvám bevételeit. A heti vásárokon szedett kövezetvámot és helypénzt külön könyvelték. A budai országos vásárok gyér forgalma nem tette lehetővé, hogy a testvérváros ilyen vámokat és díjakat szedjen, ezeket beszámították a vámbérlet összegébe, Pesten viszont a súlyok kölcsönzése vagy a mérésügy már önmagában is jelentős hasznot hozott. A budai országos vásárok visszaesésével magyarázható az 1780. évi budai és pesti vásárkiváltság kieszközlése. Budán a Vízivárosban tartott országos vásárok forgalma ekkorra már jelentősen visszaesett, ezért 1775-ben a budaiak a vásárok időpontjának megváltoztatását kérték az uralkodótól. A kérés oka az volt, hogy a korábbi időpontok közül több nem volt kedvező a kereskedésre. A budaiak szerint Vízkeresztkor a téli időszak, a dunai átkelés nehézsége, Margit-napkor az aratás, Mihály-napkor pedig a szüret tartotta távol a vásározókat a budai országos 42 Uo. 885
