Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében

SZENDE KATALIN

partján ezt követően épült ki. Ugyanakkor az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a bal parti település tengelyének áthelyeződése, új telepesek bevonása és a helyrajz átalakulása már Szakállas Henrik sziléziai herceg (1201-1238) uralma alatt megindult. Ez a folyamat, amelynek során a hercegi és püspöki székhelyből a polgárság által irányított kereskedő város fejlődött ki, másutt is lezajlott, a mongolok hatása nélkül is, például Poznanban vagy Olomoucban, az átalakulás későbbi fázisai pedig még évtizedekig eltartottak.33

33 Piekalski, J: Von

Köln bis Krakau i.

m. 172-176.; Benedykt

Zientara: Heinrich der Bärtige und seine Zeit. Politik und Gesellschaft im mittelalterlichen Schlesien. München 2002.; Jerzy Rozpçdowski:

Breslau zur Zeit der ersten Lokation. In: Rechtsstadtgründungen i. m. 127-138., különösen

Fig.

1 a

135. oldalon.

34 „civitatem

Cracoviensem

ex integro

muravit” - lásd

Opacic,

Z.:

Architecture and

Ceremony i.

m. 95.; Jerzy

Wyrozumski: Eine Gründung oder mehrere Gründungen Krakaus nach deutschem Recht? In: Rechtsstadtgründungen i. m. 245-274.

35 Krakow. Atlas Historyczny Miast Polskich / Historical

Atlas

of

Polish Towns

V. Part 1. Ed. Zdzyslaw Noga. Krakow 2007.

36 Vilém

Lorenc:

Das Prag Karls IV. Die Prager Neustadt. Stuttgart 1982.; Paul Crossley- Zoë

Opacic:

Prague as a New Capital. In: Prague: The Crown of Bohemia. (Exhibition Catalogue). Eds. Barbara Drake Boehm - Jifí

Fajt. New

Haven 2005. 59-73.

Krakkó új városa a korábban már említett korai külvárostól, Okóltól északra alakult ki, az első telepítési hullámra {locatió) már az 1220-as években sor került. Ehhez kapcsolódik a Mária-templom megépítése is, amely a tatárok 1241 áprilisában bekövetkezett támadásakor már állt. A szabályos alaprajzú város kiváltságlevelét 1257-ben kapta Szemérmes Boleszlótól, Kis-Lengyelország hercegétől - sok hasonlóság mutatható ki tehát Szilézia legfontosabb városával. Az új város falait a terület felett is uralkodó II. Vencel cseh királynak (1278-1305) köszönheti, aki Krakkó városfalának építtetőjeként később is tiszteletnek örvendett.34

A cél itt is egy esetleges újabb mongol támadás elleni védekezés volt, de a fenyegetettség érzése csak felgyorsította az amúgy is időszerű beruházást. A krakkói új belvárosban alkalmazott sakktábla alaprajz olyan sikeresnek bizonyult, hogy kisebb kiterjedésben az északi külvárosban, Kleparzban is alkalmazták, egy szűk évszázaddal később pedig III. Kázmér új alapításakor Kazimierzben.35

(3. térkép) IV. Károly grandiózus új alapítása, a prágai Újváros (1348) szintén szabályos alaprajzi tervezés eredményeként jött létre, de mérete miatt nem lehetett egyetlen központi térre alapozva kiépíteni.36

Ezek a példák igazolják, hogy új városok alapítása vagy a meglevők áttervezése és kibővítése nem korlátozódott a tatárjárás által lerombolt vagy fenyegetett településekre, hanem bevett gyakorlat volt Közép-Európában az 1220-as évektől. Kisebb-nagyobb új városok százait építették ki néhány évtized alatt Csehországban, Morvaországban, Sziléziában és a különböző lengyel fejedelemségekben. A legismertebb példák a fent említettek mellett Plzen

(Pilsen), Ceské

855