Századok – 2023

2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében

SZENDE KATALIN

6. térkép

Suceava a 15. században

1. piactér

(főtér), 2. fejedelmi palota, 3. erődítmény (Cetatea de Scann),

4.

katolikus templom 1400 körül (később Szent Demeter-templom), 5. katolikus templom 1475 után (lerombolva),

6. Szent

Simeon (később Szent Kereszt-templom), 7. Szűz Mária-templom (lerombolva), 8. Szent György-templom (Mirauti, 1402 és 1522 között ortodox érseki templom) Kartográfia: Vadas András, Laurentiu Rádvan térképe alapján

Ebben a tekintetben Óbuda rokon vonásokat mutat egyes moldvai és havasalföldi fejedelmi székhelyekkel is, amelyeket szintén nem vettek körbe városfalak. A fejedelmi székhelyek alapítását a 14. és 15. században megörökítik a krónikák, mint például Szeret esetében,27

vagy régészeti feltárásból szerezhetünk tudomást róluk, mint Arge§ és Târgoviçte

városaiban.

Suceavában egyszerre két fejedelmi épületegyüttes is állt: egy palota a település központjában, a piactér mellett, és egy magasabban épült vár ettől keletre.28

(6. térkép) Szinte a teljes beépített területet körbevevő városfalakat csak Suceavában és Tárgovi§tében emeltek. A korai szerbiai és boszniai uralkodói székhelyek egy erődített várból (Gradina, Stari

Rasban) vagy palotákból (Bobovac, Sutjeska) és a váralja településekből álltak, de

27 Siret/

Sereth.

Atlas

isto tic

al ora§elor din

Románia I

Städtegeschichteatlas

Rumäniens (Serie A:

Mol

dova, Fase. 2). Ed. Dan Dumitru Iacob. Bucharest

2010.

A

fejedelmi székhely maradványait, amely feltehetően az ortodox Szentháromság templom közelében állt, még nem azonosította a régészeti kutatás.

28 Suceava/Suczawa. Atlas

istoric

al ora§elor din Románia / Städtegeschichteatlas

Rumäniens (Serie

A:

Moldova, Fase.

1).

Ed.

Mircea D. Matei. Bucharest

2005.

9.

853