Századok – 2023
2023 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Lipthay Endre – Somogyi Gréta (s. a. r.): Édes Imrém! Lelkem, Márikóm! Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő leveleskönyve 1848–1849-ből (Kemény Krisztián)
TÖRTÉNETI IRODALOM igazán csak Rhédey Mária március 9-én írott (48. számú) levelében jelent meg, amikor a grófnő tájékoztatta párját a párizsi forradalom eseményeiről. A következő két hónapban a házaspár egyszerre próbált eligazodni a gyorsan változó politikai viszonyok között, illetve e kilengések következményeit távoltartani a magánéletüktől. Mikó az általa tudott biztos híreket megosztotta feleségével és annak apjával, mégis eleinte egyfajta „francia nyavalyának” hitte a történteket, amelyeknek nem lesz hatásuk a birodalomra és ezen belül Erdélyre. A bécsi, majd a pesti forradalom után azonban igyekezett továbbra is pozíciójában helytállni, és fenntartani a rendet, közben pedig bátorítani a feleségét is. Rhédey Máriát ekkor kisebbik fia, a születési rendellenességgel világra jött Ferenc tervezett műtétje kötötte le, amely ugyan jól sikerült, de aztán a csecsemő tüdőgyulladást kapott és március 24-én elhunyt. Az ezt követő levelek a gyászon kívül mély vallásoságról tesznek tanúbizonyságot, ahogy a két református hitben nevelkedett szülő egymást vigasztalva felülemelkedett a veszteségen. Az élet azonban nem állt meg: Mikó energiáit a papírpénz elértéktelenedése, az ezüstforintnak a pénzforgalomból való eltűnése, valamint a szászokkal való konfrontáció kötötte le, míg a grófnőt a háztartás gondjai, valamint a gyerekek és édesapja betegeskedése foglalta le. Ennek ellenére tájékoztatták egymást a kolozsvári, illetve szebeni eseményekről, a nemzetőrségek szervezéséről, illetve az országgyűlés tervezett összehívásáról. Ez utóbbi megnyitását mindketten nagyon várták, hiszen így újra találkozhattak. Mivel az uralkodó kinevezte a Batthyány-kormányt és szentesítette az új törvényeket, Mikor derült égből villámcsapásként érte, hogy április 20-án mégis őt jelölték a bécsi Erdélyi Udvari Kancellária élére. Ezt a megbízatást nem szándékozott elfogadni. A következő két hónap levelezése javarészt ennek az ügynek az elintézését öleli fel. Mikó április végén Kolozsváron keresztül Pestre utazott, ahonnan május 9-én Bécsbe érkezett. Itt hiába kért audienciát a császártól, illetve tárgyalt szinte az összes befolyásos emberrel, kérésére konkrét válaszokat nem kapott. A holtpontról az általa leveleiben igencsak érzékletesen ábrázolt második bécsi forradalom mozdította ki az ügyet, így május 25-én végül megkapta felmentését. Mielőbb haza akart térni családjához, ám az erdélyi főkormányzó, Teleki József kérésére végül június 5-én ő is tagja volt annak a küldöttségnek, amely az uniótörvényt vitte Innsbruckba az oda menekült Udvarhoz. A törvény aláírása után kisebb körutat téve Bécsbe ment, majd onnan június 21-én indult Erdélybe, Kolozsvárra pedig feltehetőleg június végén érkezett meg. Levelezésük Máriával a nagy távolságok miatt ekkor kissé szakadozott volt, ám minden fontos kérdésről tájékoztatni tudták egymást. Mikó részletesen beszámolt teendőiről, Rhédey Mária pedig az otthoni történéseket mesélte el, közülük kiemelkedett a kolozsvári országgyűlés május 30-ai ülésnapja, az unió elfogadása Magyarországgal. Mikót azonban otthon nem a jól megérdemelt pihenés várta, hanem újabb feladatok: a főkormányzó helyetteseként előbb berekesztette az országgyűlést, majd ezt követően az egyre inkább polgárháborúval fenyegető nemzetiségi feszültségeket törekedett enyhíteni, sikertelenül. 1848. októberében elvállalta az agyagfalvi székely nemzetgyűlés elnöki tisztét, ahol egyszerre igyekezett erőt demonstrálni, illetve elkerülni a háborút a románokkal, és a szászokkal. Ebből az időszakból a leveleskönyv két, Rhédey Mária által írott levelet tartalmaz, amelyben felesége a kolozsvári eseményekről és a vidék lázadásáról tájékoztatta. A nyílt összecsapást nem sikerült elkerülni, november 17-én pedig Kolozsvár is elesett, s a város kapitulációját a polgármester mellett Mikónak kellett aláírnia. O nem követte a visszavonuló magyar csapatokat, hanem elvállalta a gubernátor szerepét, és a trónra lépett I. Ferenc József elé egy memorandumot szándékozott terjeszteni, amelyben kérte, hogy az uralkodó állítsa helyre a békét Erdélyben. Missziójára december 17-én indult el, de Olmützből a császár már nem engedte vissza Erdélybe egészen 1849 októberéig. A kötet két utolsó levele és a függelék két írása már ehhez az időszakhoz tartozik. Ezekben az 1849. januári levelekben Rhédey Mária egyrészt a családja hogylétéről, valamint édesapja haláláról tájékoztatja Mikót, míg február 15-én már negyedik 822
