Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
TAMÁS ÁGNES bukását. Kudarcot valló politikusok, katonák kigúnyolására jól alkalmazhatónak tűntek a Napóleonról vesztes császárként készült ábrázolások. Charles Barbant egyik illusztrációját (Napóleon császár visszavonulása Moszkvából) a karikaturisták úgy gondolták újra, hogy Napóleon helyére magyar politikusok kerültek.33 Az egyik ilyen képen Szapáry Gyula miniszterelnök látható Napóleonként, aki valószínűleg nem megfelelő időben élt a voksolások kiíratásának lehetőségével, mert az 1892. évi választásokon (január 29 — február 3.) több prominens szabadelvű képviselő (például Fáik Miksa, Tisza István) sem szerzett mandátumot, s a párt összesen húsz kerülettel kevesebbet nyert el, mint az előző választásokon (2. kép).34 A Borsszem Jankó képaláírása azonban optimista: „Még következhetik utána Austerlitz! ”,35 azaz lehet, hogy kevesebb szabadelvű képviselő került a parlamentbe, de kormányozhat eredményesebben, vagy győzhet legközelebb fölényesen, mint egykor a francia imperátor. A Borsszem Jankó későbbi Barbant ihlette képével a néppárt választási vereségét illusztrálta:36 Zichy Nándor gróf bukkan fel Napóleonként, aki néppárti agitátorokkal vonul vissza a bukását követően. 1895-ben Csáktornyán választásokat tartottak, s a néppárt jelöltje, Major Ferenc és a szabadelvű Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi tárcavezető mérkőzött meg egymással a mandátumért — a sajtóbeszámolók szerint heves küzdelemben —, s végül Wlassics kerekedett felül február 7-én, mindössze 60 szavazattal,37 ezért gúnyolódik a kormánypárti lap Zichy pártelnökön mint vesztes „hadvezéren”. 33 Az eredetit közli: Vasárnapi Újság 39. (1892) 5. sz. 80. 34 Pesti Hirlap, 1892. február 5. 1. 35 Borsszem Jankó, 1892. február 7. 3. (szignó nélkül) 36 Borsszem Jankó, 1895. február 17. (szignó nélkül) 37 Pesti Hirlap, 1895. február 8. 5-6. 38 Borsszem Jankó, 1899. szeptember 24.10-11. Kampf e képét az 1898. évi budapesti tavaszi tárlaton mutatta be: Vasárnapi Újság 45. (1898) 16. sz. 268. Német nyelvű katalógusban más címmel szerepel a mű: Mit Mann und Roß und Wagen hat sie der Herr geschlagen (Emberrel és lóval és kocsival verte meg őket az Ur) In: Freie Lehrervereinigung für Kunstpflege. Hrsg. Arthur Kampf. Berlin E. n. 3. A verset, amelynek első két sora a festmény címe, Napóleon Oroszországból való visszavonulása alkalmából írta 1812-ben Ernst Ferdinand August. A szöveg több változatban élt, dalként is énekelték, s az ellenségen, a francia haderőn gúnyolódó éle egyértelmű. Gerhard Schulz: Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart. Bd. 7. Die deutsche Literatur zwischen französischer Revolution und Restauration. Teilbd. 2. Das Zeitalter der napoleonischen Kriege und der Restauration, 1806-1830. München 1989. 20. Egy kortárs német művész, Arthur Kampf hasonló tematikájú, 1812 (1895) című festménye Bér Dezsőt sarkallta karikatúrakészítésre.38 A torzrajz érdekessége, hogy főszereplői — az eredetihez hasonlóan — francia személyek, a karikatúrán magasrangú katonatisztek vonulnak, akik a Dreyfus-perben Alfred Dreyfus ellen vallottak, míg az eredetin a szétvert napóleoni sereg katonái térnek vissza 769
