Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
TOLDI LÓRÁNT viselkedési normákat szabó, valamint az azok betartása felett őrködő presbitérium működése és hatása is erősítette ezt a párhuzamos struktúrát. A vármegyei igazgatás erre a tradicionális megosztottságra a politikai akaratnyilvánítás útján vetítette ki a maga preferenciáit, konzerválva a szóban forgó társadalmi törésvonalat. A vármegyei elit idejekorán felismerte ugyanis a helynek mint a szavazatok leadása helyszínének kiemelt jelentőségét, ugyanis nemcsak az 1861-es, hanem a következő választások is megmutatták, hogy aki azt uralja, az társadalmi mozgósítással és hivatali segédlettel döntő pozícióelőnyre tehet szert. A megosztottság hosszú távú hatásait példázta ugyanakkor a polgári önszerveződés. A következő évtizedben, 1872. januárban alakult községi politizáló „ellenegylet”, a kálvinista-negyvennyolcas többség szerveződési mintáját követő Haladási Olvasókör112 ugyanis a kulturális-közéleti elkülönülés újabb deklarációja lett.113 112 MNL OL KI 50 326. cs. 13970/1874. Polgári kori egyesületek. A Haladási Olvasókör 1872 januárjában kelt alapszabálya. Vajda János, a korábbi, katolikus mezővárosi esküdt elnöklete alatt működő kör alapszabálya - beszédesen - feloszlása esetére az egyleti könyvtár római katolikus iskolába történő „betéteiéről” rendelkezett. 113 Katholikus Néplap, 1872. március 13. 85. „mi lehet oka annak, hogy a katholikus atyafiak által alakult olvasóköröknek a »haladás« czimét adták? Ezen kérdés megfejtése foglalkoztatja jelenleg városunkban lakozó református atyafiakat. [...] mert attól tartanak, hogy a kevés, de összetartó katholikusság olvasókörében követeket jelöl, és a leendő választásban hatalmas anti-irányista leend, s megvallva az igazat, ez utóbbiban nem is csalatkoznak”. A közösségi kulturális cél a következőképpen fogalmazódik meg: „mi is haladni akarunk [...] t. i. a jó szellemben beszívott ismeret-, tudománnyal, mit mi, mellőzve a sok haszontalanul összeirt egyházellenes lapokat, jó irányúakból vélünk meríteni”. 114 Politikai Újdonságok 11. (1865) 12. sz. 137. 115 Az 1861. év april 2. Pesten egybegyült országgyűlés képviselő házának naplója. I. kötet. Szerk. Hajnik Károly. Pest 1861. XV. ülésnap 1861. május 1. 82. 116 Uo. 83-84. A megválasztott képviselő, Ivánka Imre, habár a radikális fellépést támogató és kifejező plebejus indulatok haszonélvezője volt, kevésbé a helyi csoportérdekek képviseletét, inkább az átfogó, polgárosító folyamatok előmozdítását tekintette feladatának. Eszményképe, aminek többször is hangot adott, a kiművelt, autonóm polgár volt. Ezt erősítette az 1865-ös (olvasó) egyleti beszámolóban is szereplő adománya: „26 darab könyvvel volt szíves könyvtárunk megalapításához járulni”.114 Meglehetősen hosszas vita alakult ki a Képviselőházban mandátuma átvételéről I860, május 1-jén. Besze János, határozati párti képviselő köztudomású tényként hivatkozott a választási manipulációra, és hangsúlyozta: „a közhír szárnyán és országszerte tudva van, hogy a választás erőltetett volt”.115 Az igazolást támogató határozati párti vezérférfiak - többek között az Ivánka Imrével szoros szövetséget és jó személyes kapcsolatot ápoló Tisza Kálmán és Böszörményi László - érvelésének fókuszában az állt, hogy a szavazást kérők jelentékeny része jog szerint nem is volt választó.116 Megalapozottan merülhetnek fel kétségek az aláírási íveken szereplő személyek jogosultságát illetően, akik jelenlétére magyarázatul 753
