Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
TOLDI LÓRÁNT választották.80 A vármegyei tisztikart képviselte, amelynek a pataji elöljáróság hódoló feliratát címezte. Mint a tisztviselő- és birtokos elit szilárd 48-as reputációval bíró tagja, jelöltté válása révén a vármegyei érdekérvényesítési mechanizmust működtette. 80 Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Bp. 1876. 57. 81 Péterné Fehér Mária: Az 1861. évi országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. Bács-Kiskun megye múltjából 12. (1993) 201-249., itt: 235. 82 Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1993. 145. 83 A választástörténeti szakmunkák már a dualizmus korára vonatkozóan a lakosság 5-8%-ára teszik a jogosultak arányát. 84 MNL BKVML IV. 320. b 1./ 2. d. Országgyűlési választói névjegyzék 1861. A jegyzék körülbelül harmadánál tapasztalható váltás az írásképben és a fogalmi használatban. Eleinte pontosabb a meghatározás (a teleknegyedet feltüntetve), majd egyre inkább (bár továbbra is vegyesen alkalmazva) a „telkes, földes”, illetve a „fertály” megjelölések dominálnak. 85 Uo. Az említett szerkesztési-módszertani váltás ebben az esetben is tapasztalható, sőt még karakteresebb. A hivatalosabb formulát akkor váltja a „házas” megjelölés, ugyanakkor egy ízben a „házas 300 ft ” bejegyzés is szerepel. Utóbbi szempontból figyelmet érdemel az is, hogy az egyes társadalmi csoportok mekkora szerepet játszottak mindebben. A március 15-én befejeződött összeírás során 1015 helyi lakos választóképességét állapították meg, amely a teljes korszakot (1910-ig) vizsgálva bizonyítottan a második legmagasabb számot jelentette a választókerületben. Térségi összehasonlításképpen: a magukat lajtromba vevők száma lényegében megegyezett a 40 000 lakosú Kecskemét választóival (1011 fő).81 Habár nincsnek pontos adataink a tárgyévből a lakosság számáról, az 1857-es adatfelvételt (amely pusztákkal együtt 5 és félezer lakost rögzít)82 és a demográfiai tendenciákat figyelembe véve a helyiek mintegy 18-19%-a83 vált jogosulttá szavazata leadására. A jegyzék 265, telekhányada84 alapján jogosultságot nyert gazdát nevesít. A lajstrom, amelyet az írásképi és fogalomhasználati sajátosságok alapján ítélve legalább ketten készítettek, 211 fő esetében az ingatlan-küszöbértéket (legalább 300 forint) tünteti fel, míg 333 fő esetében inkább a társadalmi státuszra utaló „házas” megjelölést alkalmazza.85 A két kompatibilis, a dokumentumban egymást (ki) váltó fogalom használata arra mutat, hogy ez a két csoport valójában egyet alkot. Alappal feltételezhetjük, hogy a választóközönséget a közéleti, valamint birtokszerzési- és rendezési törekvésekben egyaránt aktív, magukat továbbra is házas zsellérekként nevesítők csoportja határozta meg. Az ingatlan értéke alapján jogot nyertek csoportját azonban pontosan szegmentálni és számszerűen lehatárolni nehézséget jelent, ugyanis a jegyzék összeállításáról általánosan elmondható, hogy a több kritériumot is teljesítve szavazati jogot nyerő egyén neve mellett - a jelentkező személy vagy a bizottság döntésének függvényében - csak az egyik szempont szerepelt. A lajstrom csak az adott követelmény teljesítését rögzítette, hogy a választópolgár azt mennyivel múlta felül, már nem. Mindemellett a vagyoni-jogi státusz nem volt 747
