Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
TOLDI LÓRÁNT akasztófa”40 formájára utaló képalkotásával.41 E megítélés szerint a vármegyei döntéshozókat kifejezetten felekezeti szempontok vezették, amikor a pataji székhelytől egyébként meglehetősen távoli, de protestáns Kiskőröst és Soltvadkertet a kerülethez sorolták, ezzel ellensúlyozva Kalocsa és az egykori érseki birtokok, a Sárköz északi, katolikus, illetve vegyes felekezetű falvait.42 40 Kalocsai Néplap, 1910. június 4. 1. 41 Lépésével a vármegye politikai céljai érdekében az Egyesület Államokban 1812-ben alkalmazott „gerrymandering” gyakorlatához folyamodott, ha nem is tudatos mintaátvétel révén. Lásd Becky Little: How Gerrymandering Began in the US. April 20, 2021. ((https://tinyurl.com/mk92nn6u , letöltés 2021. máj. 11.) Elbridge Gerry, Massachusetts állam kormányzója 1812-ben, a képviselőházi választások előtt olyan tervet fogadott el, amely az ellenfél Föderálisra Párt szavazóit egy kerületbe tömörítetté, ezáltal biztosítva a demokrata-republikánus párt számára a győzelmet a többi választókerületben. Az átrajzolást követően egy szalamandrára emlékeztető választókerület született, amely képszerű fogalomalkotással a gerrymander nevet kapta. 42 Kalocsai Néplap, 1910. június 4. 1. 43 Kalocsai Néplap, 1901. november 17. 2. 44 Spira. György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán. Századok 98. (1964) 713-754. 45 1848/49 és ami utána következett... Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848— 1851 közötti anyagából. Szerk. Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté. Kalocsa 2001. 9. A pozsonyi országgyűlésen jelen lévő egyházi rend „részben kényszerből, részben belátásból” hozzájárulását adta az egyházi tizedről és az államvallási státuszról való lemondáshoz, valamint beleegyezett a főkegyúri jogoknak a polgári kormányzat általi gyakorlati érvényesítésébe. 46 Spira Gy: A vezérmegye i. m. 732. A képviseleti törvény előkészületei során a vármegyei választmány tagjai arról értesültek, hogy a nemesség választójogát a jogalkotó korlátozás nélkül fenn kívánja tartani. Ezzel összefüggésben Nyáry Pál másodalispán aggodalmát fejezte ki, hogy a fenntartott kivételezett helyzet „a legtöbb összeütközéseket idézné elő”. Ugyancsak súlyosan megosztó, a „közbátorságot veszélyező” körülményként tekintett a választmány a majorsági jobbágyok helyzetének és a szőlődézsma ügyének rendezésére is. Az április 29-ei döntést Nyáry Pál alispán sugallhatta, legalábbis ezt sejteti a Néplap egy Nyárynak tulajdonított kijelentése, mely szerint: „Kalocsa papi város, nem kell a választás székhelyét oda tenni; nehogy a papok domináljanak fölöttünk”.43 Okkal feltételezhető, hogy az 1848-as gyors és radikális törvényi változások esetleges hatását és következményeit rendszeresen latolgató44 vármegyei elit tudatosan járt el ebben az esetben. Az igazgatási pozíciója révén kezdeményező szerepet játszó, többnyire protestáns eredetű, liberális köznemesség, valamint az áprilisi törvényekben a kiváltságai megszüntetését és a befolyása visszaszorulását látó,45 hagyományosan Habsburg-hű katolikus klérus ugyanis meglehetősen gyanakvó, olykor ellenséges viszonyban állt egymással. Ez így kellő alapot adott a döntéshez, egyúttal a kalocsai érseki székvárosnak a reakció imázsát kölcsönözte. A megyei igazgatási elit szempontjából kívánatos (politikai) tartalom meghatározására, a hátország kiépítésére annál is inkább szükség volt, mert a vármegyei választmánynak nagy erőfeszítésébe került a megye nemeseinek és volt jobbágyi lakosságának közös forradalmi platformon tartása.46 Az egyensúly megőrzése és a pozíciónyerési kényszer komplex, erre a helyzetre szabott jogalkalmazói gyakorlatot szült. A megoldást ezúttal a képviseleti rendszer lokális keretének a létrehozása 741
