Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Lorenzo Venuti: Túllépni az Aranycsapaton. A sport mint a kulturális diplomácia eszköze a magyar forradalom után (1956–1960)
Lorenzo Venuti TÚLLÉPNI AZ ARANYCSAPATON A sport mint a kulturális diplomácia eszköze a magyar forradalom után (1956-1960)* 1956. november 4-én a Vörös Hadsereg bevonult Budapestre, és a szovjet csapatokkal együtt az országba visszatérő Kádár János bejelentette az új „forradalmi munkás-paraszt kormány” megalakítását. Az új kormánynak nem volt könynyű dolga a lakosság ellenállása, valamint a negatív nemzetközi megítélés miatt.1 Az 1956-os forradalomnak jelentős visszhangja volt egész Nyugat-Európában, s annak elfojtása heves ellenérzéseket váltott ki,2 az első érezhető következmény pedig Magyarország kulturális kapcsolatainak megszakadása volt. Budapest elszigetelődött, csak a Varsói Szerződés országaival, valamint Kínával és Jugoszláviával volt kapcsolata.3 1 A kulturális diplomáciáról mint a Kádár-kormány legitimációszerzésének eszközéről lásd Anikó Macher: Hungarian Cultural Diplomacy, 1957-1963. Echoes of Western Cultural Activity in a Communist Country: Searching for a Cultural Diplomacy. Eds. Jessica C. E. Gienow-Hecth - Marc C. Donfried. New York-Oxford 2010. 75-108. 2 Az első évfordulós ünnepségekről lásd Celebrazioni in tutti i paesi dell’Occidente. II Popolo, 1957. október 24. 8. 3 Fülöp Mihály- Sipos Péter: Magyarország külpolitikája XX. században. Bp. 1998. 430. 4 Stuart Murray — Geoffry Allen Pigman: Mapping the relationship between international sport and diplomacy. Sport in Society 17. (2014) 1098-1118.; Kevin Freeman: Sport as Swaggering: Utilizing Sport as Soft Power. Sport in Society 15. (2012) 1260-1274.; Joe S. Nye: Soft Power. The Means to Success in World Politics. New York 2004. 47.; Nicola Sbetti - Umberto Tulli: La fine di una reciproca negazione: riflessioni sullo sport nella storia delle relazioni internazionali. Ricerche di storia politica (2016)2. sz. 193-202. A kedvezőtlen összképen csak a magyar sportteljesítmények tudtak némiképp javítani. Bár az a körülmény, hogy jó néhány magyar sportoló elhagyta Magyarországot — illetve megtagadta a hazatérést a melbourne-i olimpiáról —, eleinte tovább rontotta a Kádár-kormány presztízsét, majd Budapest lassacskán a soft power eszközeként visszaszerezte a sportot,4 amellyel a főváros utcáin végigdübörgő szovjet tankok látványánál jobb képet tudott mutatni az országról a Nyugat számára. A magyar versenysportolók által aratott nemzetközi sikerek már a forradalom előtt is hozzájárultak a magyar kormányok megítélésének javulásához. Ez főként a labdarúgásnak és az Aranycsapat tagjainak volt köszönhető, hiszen „a Népköztársaság leghíresebb emberei” voltak azok, akiket a nyugati országok kommunista és konzervatív sajtója egyöntetűen dicsért. Nem csoda, hogy * A tanulmány olasz nyelven készült. A fordítás a szerző és Pádár Adrienn munkája. 711 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
