Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK módon: a bőripari dolgozók üzemi sportköreit a Vörös Lobogó SE, a nyomdaipari dolgozók üzemi sportköreit a Szikra SE, a művészeti dolgozók sportköreit a Fáklya SE keretein belül kell megszervezni.”40 Az egységes rendszerű sportegyesületeken belül „a demokrácia elvének” teljes mértékben érvényesülnie kellett. Ennek elősegítésére a minisztertanács mellett működő OTSB által megadott szempontok szerint kellett elkészíteni az egyesületek mintaalapszabályát. Az alapszabály határozta meg az egyesületek célkitűzéseit, szervezeti felépítését, működési elvét, tagjainak jogait és kötelességeit, valamint az egyesületek életével kapcsolatos anyagi vonatkozású szabályokat.41 40 Újabb egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek. Népszava, 1951. május 24. 6. 41 A szakszervezeti sport időszerű kérdéseit vitatták meg a SZOT szombat délutáni spor tnagyaktíva értekezletén. Népsport, 1951. február 4. 5. 42 Szabó Pál Miklós: Rég volt, fiúk. Adalékok Kecskemét és Szeged focitörténetéhez. Kecskemét 1989. 37-38. 43 Kamondilmre: Labdarúgó-krónika I-II. I. Pécsi Dózsa - PMSC 1955-1984. Magánkiadás. Pécs 2002. 44 Kiss László: Egy elfelejtett szövetségi kapitány. In: Uö: Elfeledett főszereplők. Életrajzok és történetek a magyar futball 120 évéből. Bp. 2019. Az egységes szakszervezeti, sportközponti keretbe terelt sportkörök tagságára vonatkozóan szigorú szabályozást hoztak: a sportkörökben csak az adott ágazathoz tartozó munkahelyen dolgozók sportolhattak, hiszen a sportkörök szakszervezethez kötésének elsődlegesen kommunikált célja a „dolgozó tömegek” sportolási lehetőségének megteremtése volt. A gyakorlatban persze a magasabban rangsorolt klubok esetében ez értelemszerűen nem azt jelentette, hogy játékosmegfigyelők keresték a legjobb rúgó technikával rendelkező rendőrjárőrt vagy a legbiztosabb kezű bányászt, hanem a megszerezni kívánt labdarúgók számára az ágazathoz tartozó valamely intézményben vagy vállalatnál biztosítottak állást, ahová azonban csak a fizetési papír aláírásakor jártak be a hivatalosan amatőrként nyilvántartott játékosok. Ez helyenként furcsa helyzeteket is eredményezett — így lett kecskeméti rendőr a köztörvényesként elítélt, börtönből kihozott balszélsőből, vagy az egy elemit végzett, analfabéta összekötőből,42 vagy éppen pécsi bányász a helyi belügyes csapatnál leépített, de a tényleges járőrszolgálattól ódzkodó középcsatárból.43 A vidékre kényszerült, Gyulán elhunyt volt szövetségi kapitány, Gallovich Tibor halálozási anyakönyvi bejegyzésében segédmunkás foglalkozás szerepel - a korábbi sportújságírót, sportvezetőt végzettség híján nyilván csak segédmunkásként tudta foglalkoztatni a Gyulai Építők mögött álló üzem, illetve szakszervezet.44 A központosítás a felsőoktatásra és az iparitanuló-képzésre is kiterjedt: az 1951. február 9-én létrehozott Munkaerőtartalékok SE az iparitanuló iskolákra épült, és elsősorban a tömegsport fejlesztésére, egészen pontosan arra fordított nagy figyelmet, hogy az iparitanulókat a Munkára, Harcra Kész (MHK) mozgalomba irányítsa. 1951 végére 114 iskolai sportkörben 377 szakosztályt hoztak létre, az 700
