Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK A bányavárosok csapatai, köztük a korábban elsősorban ugyancsak a teljes települést reprezentáló Dorogi AC, a Tatabányai SC, a Pereces TK 1949-től Tárna néven folytatták szereplésüket, és ugyancsak Tárna nevet kaptak a már korábban is a bányák mellett működő egyletek. A sportklubok szakszervezeti keretekbe vonása azonban az átalakításnak csak a kezdő lépését jelentette. Az egyes sportkörök — bár szakszervezeti irányítás és felügyelet alatt, de az 1950-es változások nyomán - egyelőre továbbra is önállóan intézték ügyeiket, formálisan önálló klubok maradtak. Az Elnöki Tanács 1951. évi 2. sz. rendelete az Országos Sporthivatal helyébe létrehozta a közvetlenül a Minisztertanács alá tartozó Országos Testnevelési és Sportbizottságot (OTSB). Ezzel az összes testneveléssel és sporttal foglalkozó állami és társadalmi szervezetet egyesítették, önállóságukat pedig felszámolták. Az OTSB elnöke Hegyi Gyula államtitkár lett. A Testnevelési és Sport Bizottság (TSB) rendszer bevezetéséig az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) önálló gazdasági egységként működött, annyiban állt állami ellenőrzés alatt, mint minden pénzgazdálkodási szerv. A TSB-rendszer bevezetésével megszűnt az MLSZ, a labdarúgás irányítását az OTSB egyik osztálya intézte. Megszűnt a labdarúgást irányító egység önálló pénzgazdálkodása is, az OTSB központi hatáskörébe került. Az MLSZ helyébe „társadalmi szervezetként” az Országos Társadalmi Labdarúgó Szövetség (OTLSZ) lépett, elnöke Barcs Sándor lett. Az OTLSZ elnökségi tagjainak kinevezése az OTSB elnökének hatáskörébe került. A válogatott csapat ügyeit szinte teljes egészében Sebes Gusztáv, az OTSB elnökhelyettese irányította, a magyar futballélet szervezeti vezetését pedig az OTSB labdarúgó-osztálya látta el a megyei és járási TSB-k bevonásával. Az országos vezetés nem érintkezett közvetlenül a megyei és járási szövetségekkel, az ügyek az OTSB-hez futottak be, az átadta azokat a megyei TSB-nek, és attól kapta meg a megyei szövetség. Az OTSB elnöksége bármely OTLSZ határozatot felülbírálhatott. Mind a gyakorlati, mind az elvi irányítás az OTSB kezébe került; a társadalmi aktívák lényegében csak a nyilvántartásokat és statisztikákat vezették, pályafelmérési és hitelesítési munkákat végeztek.38 38 Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve. Bp. 1958. 16-17. 1951. január 29-én a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége kijelentette, hogy „a testnevelés és sportmozgalom további fejlesztése érdekében” szükséges a szakszervezeti elnökség mellett működő egységes szövetkezeti sportegyesületek rendszerének kialakítása. Első körben tíz szakszervezet alakította meg központi sportkörét. 1951. január 29-én a következő központi szakszervezeti sportkörök jöttek létre: — Vasas Szakszervezet — Vasas SE (piros-kék)- Bányász Szakszervezet - Bányász SE (piros-fekete fehér alapon) — Építők Szakszervezete — Építők SE (kék-fehér) 698
