Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
KISS LÁSZLÓ - MITROVITS MIKLÓS meg a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) ifjúsági sportközpontja, az év áprilisától pedig már országszerte sorra alakultak a MADISZ sportegyesületek, 1945 márciusára 41 bontott zászlót, 1945 végére számuk meghaladta a 150-et.22 Az MKP irányítása alatt álló MADISZ Sportközpont azonban nem vívta ki a koalíciós pártok tetszését. 1945. április 6-án a Szociáldemokrata Párt is létrehozta saját sportegyesület-hálózatát, a Barátság Sportközpontot, ennek keretében minden „kerületben és pártszervezeten belül” felállították a Barátság Sport Egyesületet. A fővárosban a legismertebb Barátság-klub az egykori NB I-es Gammából alakult Budai Barátság, valamint a rövid ideig az NB I-ben szereplő Kőbányai Barátság volt, de az egyes további fővárosi kerületek is létrehozták saját Barátság-sportköreiket. 22 Kutassi László: A magyar szakszervezeti sportmozgalom a felszabadulás után, 1945-1963. SZOT Sportosztály kiadása. Bp. 1987. 46. 23 Kinizsi SE. Népsport, 1945. május 7. 4. 24 Barcs Sándor rádiónyilatkozata a magyar sport időszerű kérdéseiről. Népsport, 1945. december 14. 3. 25 Tildy Zoltán a Kinizsi díszelnöke. Népsport, 1945. május 20. 2. Hamarosan a Kisgazdapárt is lépett, megalakította a Kinizsi Sportközpontot,23 ügyvezető elnöknek Barcs Sándort választották, aki rádiónyilatkozatában a „Helyes-e, ha a pártok ilyen intenzíven vesznek részt a sportéletben?” kérdésre a következőt válaszolta: „Ma még igen. [...] Először azért, mert most még szükség van a pártok politikai kontrolljára, ami a legmagasabb sportvezetésben, a Legfelső Ötös Sporttanácsban érvényesül is. Másodszor pedig azért, mert az ország mai gazdasági elesettségében, a nagy anyaghiányban és drágaságban a pártok hathatósan támogathatják a sportot. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. Ezért alakult meg a Munkás Sport Központ termelő és értékesítő szövetkezete, és ezért alakul meg a napokban a Kinizsi Sport Központé is.”24 1945. május 19-én „megalakult a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt budai reprezentatív sportegyesülete, a Budai Kinizsi Torna Egyesület (BKTE). A BKTE már meg is kapta a volt Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) pasaréti sporttelepét. Az egyesület díszelnökségét Tildy Zoltán vállalta el.”25 A Nemzeti Parasztpárt némileg lemaradva, csak 1946 márciusában alakította meg saját sportszervezetét, a Kossuth Sportközpontot. 1946-ban mintegy 300 Barátság, nagyrészt ugyanennyi Kinizsi és körülbelül 200 Kossuth sportegyesület működött országszerte. Az I945. május 31-én megalakított Munkás Sport Központ a feloszlatott leventeegyesületek és az ugyancsak feloszlatott Országos Sport Központ vagyonával gazdálkodott, első és legfőbb feladata pedig az újjáalakult, a világháború alatt súlyos veszteségeket elszenvedett munkás sportklubok anyagi támogatása lett. „A Szabad Szakszervezetek, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kebelébe tartozó sportolók és egyesületi vezetők elhatározták, hogy a munkás 693
