Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER szenvedtek vereséget. A Nagyváradi AC felvirágoztatása jelentős részben Jeney Rezső elnök érdeme, aki fakereskedésében és fatelepén a legtöbb játékosnak munkát tudott adni — a helyi zsidóság hagyományos támogatásának visszaszorulásával ez egyre többet jelentett.97 Kitapintható azonban bizonyos budapesti segítség is, amely egy figyelemre méltó sajtóforrás alapján akár a román futballszövetség kompenzálását is jelenthette a NAC-kulcsjátékosokért. Ajtay Gyula, a NAC miniszteri biztosa 1943-ban nyílt levélben fordult a Sporthirlap szerkesztőségéhez az egyesület ellen felhozott vádak ügyében, a problémákért a klub korábbi vezetését hibáztatva. „Célzatos az a beállítás is, hogy a NAC másfél év alatt 75 ezer pengő segélyt kapott, mert ennek a segélynek az összege kevesebb, és ezt is az 1940-41- 42 és 1943 évek folyamán kapta, és ezeknek legnagyobb részét a régi vezetőség a megszállt területeken szétszórtan élő magyar játékosok hazahozatalára [kiemelés tőlem: Cs. P.] és az egyesület keresztény alapokra való átállítására használta fel.”98 97 „A NAC megalakulása óta a zsidó vezetők óriási szerepet játszottak a NAC fejlődése és fennmaradása érdekében.” Papp László: A nagyváradi Atlétikai Club története. Nagyvárad 2010. 13. 98 „A Nagyváradi AC-ot nem kell megmenteni, mert fennmaradása mecénás nélkül is biztosítottnak látszik.” Sporthirlap, 1943. május 29. 3. 99 Erdély labdarúgása büszke lehet képviselőire. Nemzeti Sport, 1943. október 26. 5. 100 Csillag Péter: Kolozsvár magyar futballélete (1940-1945). ME. dók 6. (2011) 69-70. A labdarúgók jelentős része is betagozódott a román futballéletbe. A Kolozsvári AC játékosainak zöme visszatért az erdélyi városba, 1945 júniusában a kolozsvári munkásválogatott néven négyes tornán szereplő együttes névsora szinte megegyezett a KAC egy évvel korábbi csapatáéval. A szövetség gesztusokban mutatkozó törődését sokszor érezhette a Kolozsvárt országos szinten képviselő KAC is: 1944-ben például, miután elbukta a Ferencváros elleni Magyar Kupa-döntőt, az MLSZ-től mintegy kárpótlásképpen az igazi kupa kicsinyített mását vehette át. Ugyanebben az évben a KAC öt másik NB I-es csapattal együtt megkapta a szövetség Mátyás király-díjnak nevezett sportszerűségi elismerését, amelyet az alsóbb osztályú együttesek közül a KEAC is elnyert. A közhangulatra jellemző, hogy az anyaországi sajtó a megfogalmazott szakmai kritikái ellenére látványosan ünnepelte a pillanatot, amikor 1943 őszén a KAC a listavezető NAC sarkába ért, és így a két egyesület kisajátította az erdélyieknek a bajnoki tabella első két helyét: „Erdély labdarúgása büszke lehet képviselőire, hiszen az NB I táblázatának az élén két erdélyi csapat áll.”99 Az erdélyi futball dicső időszaka azonban nem tartott sokáig, 1944 őszén a közeledő keleti front elérte a térséget, az 1944-1945-ös országos bajnokság félbeszakadt, az NB I helyére kiírt, végül szintén befejezetlen hadibajnokságban már csupán budapesti csapatok szerepeltek. Az előző évek meghatározó nagyváradi és kolozsvári játékosai közül sokan elindultak a magyar főváros felé, a hátrahagyott területeken pedig az újabb hatalomváltás nyomán 1945 tavaszán már ismét a román futballrendszer keretei között szervezték újjá a labdarúgást.100 681
