Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
CSILLAG PÉTER Nemzeti Sport „100 labda és 100 könyv” ajándékmozgalma, tizenkét székely középiskolába már meg is érkeztek a küldemények, amelyeket a címzettek hálásan köszöntek.73 Miközben a lap rendszeresen Székelyföldet emlegetett, a csomagokkal ellátott iskolák nevéből ítélve a teljes visszatért területet értette rajta, ahogyan az MLSZ székely fillérjeinek nagy része is vélhetően az észak-erdélyi térségbe jutott. 73 12 székely középiskolának küldtünk labdát és könyvet. Nemzeti Sport, 1940. október 28. 3. 74 317 egyesületben sportol Erdély ifjúsága az OSK erdélyi kerületében. Ellenzék, 1943. június 9. 7. 75 Marosvásárhely székely stadiont kér. Ellenzék, 1941. március 3. 7. 76 HU-MNL-OL-K 720 77 Killyéni András Péter: Olimpiai álom a Radnai-havasokban. Bp. 2015. 36. A legnagyobb költséggel a sportlétesítmények helyrehozása, a pályák és a lelátók felújítása járt. Sok helyen nem volt elegendő számú labdarúgópálya, a kisebb városokban, falvakban pedig előfordult, hogy nem létezett használható sporttelep. Ha abból indulunk ki, hogy még 1943-ban is csak 31 futballpályával rendelkezett az OSK erdélyi kerülete, három évvel a bécsi döntés után is átlagosan négy csapat használt egyet, ami a hétközi edzések és a zsúfolt bajnoki program miatt súlyos nehézségeket jelentett.74 Kolozsváron a KAC mérkőzéseinek otthont adó városi pálya, az egyetemi sportpálya, a Kolozsvári MÁV építendő stadionja és a soha el nem készült Korvin-pálya kapott kisebb-nagyobb állami vagy szövetségi támogatást. Nagyvárad egyetlen használható pályáját, a NAC lerobbant állapotban lévő Erzsébet-ligeti sporttelepét többször igyekeztek helyre hozni, a nagy felújításra azonban az 1942 decemberében kapott jelentős segély készhez vételéig nem gondolhattak. Nagybánya lehetőségeit is az állami pénzinjekció bővítette ki, az 1942—1943 fordulóján megfogalmazott koncepció szerint nagyszabású stadionépítési programmal a várost egyfajta észak-erdélyi sportközponttá növelték volna. A terv további sorsáról nem sokat tudunk, ahogyan arról sem, az 1941 márciusában javaslat szintjén felvetődött, félmillió pengős költségvetéssel építendő, 10 000 néző befogadására alkalmas maros vásárhelyi stadion felhúzásából mi valósult meg.75 Minden korábbi segítség eltörpült az 1942. december 6-án foganatosított intézkedés mellett: a legfelsőbb sporthatóság csaknem 700 000 pengő segélyt és támogatást szavazott meg Erdély sportjának. Jelzi az összeg értékét, hogy a gyergyószentmiklósi sportközpont (egyebek mellett menedékházat, sportpályát, teniszpályát, úszómedencét foglalt magában) felépítésének teljes költségvetése is csupán 493 400 pengőre rúgott.76 Viszonyításnak alkalmas a Magyar Nemzeti Téli Sportközpont Radnai-havasokban zajló építésére fordított költség: a síparadicsom fejlesztésére 1941 és 1944 között majdnem egymillió pengőt költöttek.77 Hogy a Miklós-napi rendelkezés bejelentése után az erdélyiek nevében a KAC életében kiemelt szerepet játszó kolozsvári alpolgármester, Vásárhelyi László mondott köszönetét, sokat elárul a háttérben végzett lobbitevékenység irányairól. Különösen 675
