Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Csillag Péter: Az erdélyi labdarúgás kérdései a második bécsi döntés után (1940–1945)
Csillag Péter AZ ERDÉLYI LABDARÚGÁS KÉRDÉSEI A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS UTÁN (1940-1945) A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án a trianoni határokat módosítva Magyarországhoz csatolta Székelyföldet, valamint Eszak-Erdély és Partium jelentős részét, s a lépés a nyilvánvaló politikai, gazdasági és társadalmi következményeken túl a sportéletre is hatással volt. A legnépszerűbb és legnagyobb tömegeket megmozgató sportágban, a labdarúgásban 1940 őszén 35-40 egyesületet kellett beépíteni a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) által szervezett bajnokságokba. Ezen felül anyagi támogatással megalapozni a működésüket, és ha szükség volt rá, adminisztratív és futballszakmai segítséggel hozzájárulni a sikeres helytállásukhoz. A visszacsatolt területekkel kapcsolatban hangsúlyozott összetartozás-érzés üzenetének kézenfekvő eszközéül szolgált a labdarúgás. Presztízskérdésnek számított, hogy az erdélyi csapatok — de különösen a szellemi-kulturális ereje miatt kiemelt figyelmet érdemlő Nagyvárad és Kolozsvár együttese - zökkenőmentesen beilleszkedjenek a magyar labdarúgás rendszerébe, bizonyítékát adva az anyaország és Erdély gyümölcsöző egymásra találásának. Sokatmondó eredménnyel zárult a világháborús évek utolsó teljes és befejezett, 1943-1944-es idénye: a Nemzeti Bajnokság I. osztályában az aranyérmet a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) szerezte meg, a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) harmadik lett, a Magyar Kupában pedig a kolozsváriak csak a döntőben buktak el a Ferencvárossal szemben. A felszínen mutatkozó Erdély-szimpátia mögött azonban feszültségek, törésvonalak is húzódtak. A futballban különösen domináns főváros-vidék szembenállás régóta rögzült hadállásaiban el kellett foglalnia a helyét a visszacsatolt országrésznek is, amely tűrni kényszerült, hogy Budapestről kirendelt tisztségviselők igazgassák mindennapjait, így a labdarúgóéletét is. A világháborús évek erdélyi futballéletének fontos fejezete a zsidó szereplők sorsa, a zsidó gyökerű sportegyesületek visszaszorulása, majd teljes felszámolása. A tanulmányban bemutatom, hogy miként hatottak a politikai és társadalmi változások a térség labdarúgására a második bécsi döntéstől a romániai visszatagozódás időszakáig. Erdély labdarúgása a két világháború közötti időszakban A második bécsi döntés következtében Magyarország területe mintegy 43 ezer km2-rel bővült, népessége pedig 2,4 millió fővel gyarapodott,1 és ez politikai, társadalmi 1 Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940-1944. Bp. 2017. 47., 207. 653 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
