Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
BARÁT BENCE Ez a 20. század első évtizedében is változatlan maradt, majd az első világháború előtti években növekedésnek indult és elérte az 50%-ot.13 13 A vezetőségi névsorokat lásd Pesti Hirlap, 1890. július 23. 3., 1893. április 18. 17., 1898. március 30. 5., 1907. február 16. 18., 1912. február 28. 19.; Herkules, 1895. április 15. 67., 1897. április 15. 62.; Sport-Világ, 1902. április 13. 128.; Budapesti Hirlap, 1906. április 8. 19.; Nemzeti Sport, 1909. március 20. 29.; Az Újság, 1914. március 4. 18. 14 Csillag Péter: Oldalvonal. A magyar futball elfeledett történetei. Bp. 2021. 71-74. 15 Szegedi P: Az első aranykor i. m. 89. 16 Nagy Adrienn: Röser-féle „bizonyítványgyár”. Érettségi bizonyítványok hamisítása (1914-1928). In: Innováció, kutatás, pedagógusok. Szerk. Endrődy-Nagy Orsolya - Fehérvári Anikó. Bp. 2018. 352-354. Bár a kék-fehér egylet minden társadalmi réteg előtt nyitva állt, a művelt sportágak tekintetében már nem mutatkozott ennyire liberálisnak. A 19. század utolsó éveiben Magyarországra is betörő labdarúgást ugyanis a vezetőség eleinte következetesen elutasította, ami a klub történetének első kríziséhez vezetett. Ennek eredményeként a taglétszám rohamos csökkenésnek indult, és amikor a futballozni vágyó sportolók 1900 márciusában kiléptek, megalapítva a Budapesti Atlétikai Klubot,14 az 1896-ban még 300 fős tagság mintegy ötödére csökkent, ami a bevételeket is erősen visszavetette. Végül 1902-ben megalakult az MTK futballszakosztálya, és még ebben a szezonban — a Budapesti AK-t is megelőzve - a csapat kiharcolta a feljutást az első osztályba.15 A labdarúgó-szakosztály gyors felemelkedése azonban nem állt meg az élvonalba kerüléssel, az MTK futballistái újoncként már a bronzéremig jutottak, majd 1904-ben megnyerték a klub történetének első bajnoki címét. 1905-ben Brüll Alfréd zsidó származású nagyiparost választották az MTK elnökévé, ami meghatározó eseménynek bizonyult a klub történetében. Az elkövetkező négy évtizedben ugyanis Brüll személye, illetve sorsa összefonódott az MTK-val, és bár ő maga soha nem hangoztatta zsidóságát, a két világháború közti szélsőjobboldali irányzatok számára az MTK-Brüll páros vált a magyarságot sújtó gondok sportbeli megtestesítőjévé, amit a klub sikerei és gyorsan gyarapodó vagyona valószínűsíthetően tovább tüzeltek. A 20. század első évtizedének végén csatlakozott az egyesülethez Röser Alfréd Edvin, a terézvárosi Röser tanin tézet (felső kereskedelmi és polgári iskola) igazgatója,16 aki 1909 és 1913 között a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) alelnöki tisztét is betöltötte. Az egyébként katolikus Röser személye több szempontból is említésre méltó, ha meg akarjuk ismerni az MTK társadalmi bázisát, illetve helyzetét a magyar futballban. Egyrészt minden bizonnyal az igazgató segítségével sikerült az iskola több tehetséges fiatal tanulóját a klubhoz csábítani, ami azért lényeges, mert a Röser-féle kereskedelmi iskola tanulóinak az időszakban valamivel több mint a felét adták izraelita felekezetű diákok, így a merítési bázis ebből a szempontból is illeszkedett 631
