Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
Kollár János Miklós A TRIANONI MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE ÉS A KISLAKÁSÉPÍTÉSEK DEBRECENBEN 1918 őszétől az áttelepült menekültek segélyezése és munkához juttatása mellett lakhatásuk megoldása is az érintettek társadalmi integrációjának egyik kulcskérdése volt. Az 1920-as évek elejétől meginduló kormányzati és helyi szintű lakásépítkezések hátterének feltárása - minthogy a lakásügy témaköre számos kutatási terület metszéspontján fekszik - új információkkal bővítheti a kérdéskör gazdasági, társadalmi, illetve kulturális vonatkozásaival kapcsolatos ismereteinket.1 Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy Debrecen városa miként birkózott meg ezzel a kihívással. 1 Bódy Zsombor: A lakás mint kutatási téma a modern városok történetében. Korall 58. szám (2014) 5. 2 A táblázatos kimutatásban felvezették még a vasúti kocsik számát, továbbá egy „Hová köti valami érdek?” feliratú rubrikát is. Ez utóbbiból derül ki, hogy például Sülő János várnai (a békeszerződésig Trencsén vármegye, Zsolna járás) földművesnek Debrecenben lakott a testvére, a Tőketerebesről (Zemplén vármegye, Gálszécsi járás) 11 fős családdal menekült Novotni János kocsisnak pedig Bűdszentmihályon (ma Tiszavasvári) laktak a szülei. A listán szereplők közül volt olyan, akinek testvére orvosként praktizált Kaposváron, de Vunderlik Árpád lugosi pénzügyi irodatiszt fia például a közeli Szegeden lakott. Ok azon „szerencsések” közé tartoztak, akik rokoni összeköttetéseik nyomán talán könnyebben juthattak lakhatáshoz, és nem is biztos, hogy huzamosabb ideig Debrecenben maradtak. 3 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (a továbbiakban: HBML), Debrecen Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: IV. B. 1405/b.) 9028/1920 Debreceni menekültek Debrecen és Hajdú vármegye levéltári iratai között nem találni olyan jegyzőkönyveket, melyek alapján egyértelműen megállapíthatnánk, pontosan mely irányokból érkeztek menekültek a városba és a vármegye területére. A térség földrajzi elhelyezkedése miatt ugyanakkor kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a Hajdúság felé áramló tömegek legnagyobb része a Román Királysághoz csatolt vármegyékből érkezett. Egy, a Magyar Királyi Államvasutak debreceni üzletvezetősége által Márk Endre debreceni polgármesterhez intézett, 1920. májusi jelentés alapján pillanatképet kaphatunk az ekkor éppen a debreceni pályaudvaron vagonokban tartózkodó 77 menekült származási helyéről. A fennmaradt listán 14 menekült neve szerepel, melléjük felvezetve családtagjaik száma.2 A 14 családfő közül kilencen származtak román fennhatóság alá került területekről, négyen a Felvidékről és egy fő a Szerb—Horvát—Szlovén Királyságnak ítélt Nagybecskerekről.3 A menekült közszolgálati alkalmazottak nyilvántartását elrendelő 1920. évi 2955/M. E. sz. rendelet értelmében a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság 1921 59 SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM
