Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
SERFÖZÖ SZABOLCS A legtöbb ilyen családi arcképcsarnok Lotaringiai Ferenc halálát (1765) követően készült. Ilyen portrésorozatok kaptak helyet a pozsonyi (1765 k.), az innsbrucki (1770) és a prágai (1770) királyi palota uralkodói lakosztályának különböző reprezentációs tereiben, amelyek gyakran Fnmilienzimmer néven szerepelnek a korabeli forrásokban.97 Ezek a portréegyüttesek az ősgalériákkal szemben olyan „képes családfaként” is értelmezhetők, amelyek az ősöket nem jelenítik meg, csak a közvetlen családtagokat. A portrék reprezentációs rendeltetésükből adódóan elsősorban nem valósághű, individualizált képmásként, hanem a császári család „szcenírozásának” eszközeként szolgáltak, s uralkodói szerepben ábrázolják modelljüket. Ennek a célnak rendelték alá a portrék ábrázolási modusát és képi kifejezőeszközeit: a reprezentativitást biztosító, egész vagy háromnegyed alakos képformátum, az ábrázoltak öltözéke (udvari díszruha), hajviselete, test- és kéztartása, uralkodói attribútumainak hangsúlyos megjelenítése (királyi vagy főhercegi korona ábrázolása a konzolasztalon) és a háttér előkelőséget sugárzó motívumai (oszlop, trónbaldachin). Az 1760 és 1772 között, különböző időpontokban készült portrégalériák közös jellemzője, hogy az uralkodócsalád aktuális összetételét ábrázolták, s adott életkorukban örökítették meg a família tagjait. 97 Míg a budai palotában a királynői lakosztály kihallgatási termében, addig a pozsonyi várban a lovagteremben, Innsbruckban az előteremben, Prágában pedig a „tükörteremben” kaptak helyet az uralkodócsalád tagjainak képmásai. 98 A leltárt közli: Gruber, G.: Das Bilderverzeichnis der Pressburger Burg i. m. 369-370. A terem leírását lásd még Rotenstein, G.: Reisen i. m. 198. Az 1781-ben Bécsbe szállított portrék jelenleg a Kunst historisches Museum és a Hofmobiliendepot gyűjteményében találhatók. A pozsonyi vár első emeleti teremsorának 2016. évi rekonstrukciója során a festmények vászonra nyomtatott másolatait helyezték el a falakon. Egy ilyen portrégaléria kapott helyet 1765 körül a pozsonyi vár dísztermében is, amely Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc ekkor (1756-1761 között) életben lévő tizenhárom gyermekét ábrázolta.98 A teremben öt egészalakos, életnagyságú képmást, valamint négy csoportportrét helyeztek el: önálló képmáson jelent meg Mária Terézia (magyar koronázási díszruhában), II. József (a Szent Istvánrend ornátusában), a császár második felesége, Mária Jozefa főhercegnő, valamint Mária Krisztina főhercegnő és férje, Albert herceg, királyi helytartó. A négy csoportportré az uralkodópár tizenegy további (ekkor élő) gyermekét ábrázolta. A szomszédos kihallgatási teremben az 1765-ben elhunyt Lotaringiai Ferenc császár, II. József 1763-ban elhunyt első felesége, Pármai Izabella, valamint Lipót toszkán herceg és felesége, Bourbon Mária Ludovika portréját helyezték el. A portrégaléria minden bizonnyal különböző időpontokban készült képmásokból állt össze, s vált úgymond teljessé: Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc reprezentatív képmásai 1741—1745 között készülhettek, az uralkodópár gyermekeit 583
