Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” Ugyancsak eltért a királykoronázások szertartásrendjétől a koronázási menet, amely Mária Terézia női mivoltára tekintettel egy „könnyítést” tartalmazott. A hagyomány szerint az újonnan megkoronázott király teljes koronázási díszben - fején koronával, jobbjában jogarral, baljában az országalmával, vállán a koronázási palásttal, oldalán a koronázási karddal — gyalog vonult a Szent Márton-templomtól a ferences templomig, majd onnan lóháton folytatta útját a Vásártérre az eskütételhez, illetve a Duna-parti koronázódombig. A főudvarmesteri hivatal már 1741. április 8-ai tanácskozásán felvetette a kérdést, nem lesz-e az ifjú Mária Terézia számára fizikailag túlságosan megterhelő, hogy teljes koronázási díszben lovagoljon a menetben, illetve hogy a koronázódombon lóháton elvégezze a kardvágást.41 A kérdést az is indokolta, hogy Mária Terézia mindössze három héttel korábban adott életet József főhercegnek. A tanácskozás résztvevői azt javasolták, hogy a királynő hatlovas nyitott díszhintón vonuljon a menetben, a koronázási ceremónia elengedhetetlen rítusának tekintett kardvágást pedig egy hordszékről végezze el. Válaszul a királynő azt jegyezte fel a felterjesztésre, hogy a kérdésről később fog dönteni.42 A pozsonyi koronázás során Mária Terézia végül gyalog vonult a Szent Márton-templomtól a ferences templomig,43 majd onnan hintóra szállva haladt tovább a koronázási dombig.44 A koronázási menet végén azonban — Esterházy Ferenc magyar királyi főlovászmester segítségével — lóra ült a kardvágáshoz, hogy pontosan ugyanúgy végezze el a „beavatási rítust”, ahogyan király elődei is tették azt. Sir Thomas Robinson angol követ elragadtatással tudósított a ceremóniáról egyik levelében: „A koronázás [1741. június] 25-én pompás és jólszervezett volt. A királynő csupa báj volt, igen elegánsan lovagolt fel a koronázási dombra [...]. Az ódon korona új kecsességet nyert a fején, s Szent István régimódi palástja is, de főként a maga pompás díszruhája, ha a gyémántokat, gyöngyöket és mindenféle drágaköveket öltözéknek nevezhetjük.”45 41 ÖStA HHStA OMeA ZA Prot. 18. 70v-71 42 MNL OL I 60, f. 14.: wegen des Sessels oder wie diesen Tag erscheinen werde, werde ich schon noch meiner resolution geben. 43 Eközben a koronázási kardot a magyar királyi pohárnokmester vitte a menetben bársonypárnára helyezve, mert az túlságosan nehéz lett volna a királynő számára. Erről a főudvarmesteri hivatal június 16-ai ülése döntött. Lásd ÖStA HHStA OMeA ZA Prot. 18. 180v 44 A Vásártéren hintón vonuló királynőt ábrázolja Johann Dániel Herz augsburgi mester nagyméretű (69x93 cm) rézmetszete. MNM TKCs, Itsz. 2105. 45 William Coxe: History of the House of Austria. Vol. II. London 1807. 263. (A szerző fordítása.) A 24 éves, 3 hónappal korábban szült Mária Terézia tehát hibátlanul végezte el a négy égtáj felé a kardvágást, ami különösen figyelemre méltó, tekintettel a koronázási ornátus súlyára. A királynő koronázási díszruhájának összsúlya a fémfonalas hímzés miatt mintegy 30 kg lehetett - a szoknya uszályából készült egri pluviálé 18 kg-os súlyából kiindulva. A koronázási palást súlya 4,7 kg, a koronáé és a koronázási kardé 570
