Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin

Serfözö Szabolcs „REX FEMINEUS” Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin* Az 1723. évi 1-3. törvénycikkekkel - amelyek tárgya a VI. (III.) Károly által 1713-ban kiadott Pragmatica Sanctio ratifikálása — a pozsonyi országgyűlés el­fogadta, hogy a Habsburg-ház leányágon is örökölheti a magyar trónt. Ezzel a magyar rendek a dinasztia női ágára is kiterjesztették a Habsburg-ház 1687-ben elfogadott örökös királyságát (1687. évi 2. törvénycikk), s egyben lemondtak a férfiág kihalása esetére fenntartott szabad királyválasztó jogukról (1687. évi 3. törvénycikk). Ügy is fogalmazhatunk, hogy az 1723. évi trónutódlási törvény­cikkek mintegy „fiúsították” IV. (III.) Károly elsőszülött lányát, Mária Teréziát, azaz a praefectio birtokjogi intézményét adaptálták trónutódlásra.1 1 M. Varga Benedek: „Domina et Rex ”. Mária Terézia és a nőuralom problémája a 18. századi Magyaror­szágon. In: Rendi országgyűlés - polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2020. 243. 1740. októberi trónra lépésétől kezdve tehát az alig 23 éves Mária Terézia egy­szerre volt uralkodó, feleség és anya, az újonnan létrejött Habsburg-Lotaringiai­­ház „feje”. Uralkodásának első éveit ugyanakkor beárnyékolta az osztrák örökösö­dési háború (1740—1748), vagyis az a tény, hogy az európai nagyhatalmak egy része - részben a királynő örökösödési jogát is megkérdőjelezve - katonai erővel ragadott el Habsburg fennhatóságú területeket. Épp ezért uralkodásának első esztendeiben Mária Terézia reprezentációjának alapvető célja az volt, hogy a szimbolikus politika eszközeivel is kifejezze királyi hatalmának legitimitását és a Habsburg-Lotaringiai­­ház uralmának fennmaradását. Ennek érdekében a bécsi udvar egyszerre igyekezett hangsúlyozni Mária Terézia magyar királyi címének törvényességét, királyi hatal­mának maszkulin karakterét, illetve az uralkodó női mivoltát, a dinasztia fennma­radását biztosító anyaságát és termékenységét. Mária Terézia neme tehát egyfelől casus belliként szolgált az osztrák örökösödési háború kirobbanásához, ezért az ural­kodó hatalmi legitimációjának megerősítése érdekében a bécsi udvar igyekezett azt maszkulin elemekkel bizonyos mértékig „elleplezni”. Másfelől a királynő anyasága és termékenysége olyan kiaknázható „erőforrás” is volt, amely Mária Terézia repre­zentációs stratégiájának és propagandájának központi elemé vált. Sokrétű szerepköreinek betöltése során tehát némileg elvált egymástól Mária Terézia biológiai és társadalmi neme. Reprezentációs eszköztárát éppen ezért a férfias és nőies karakterű elemek sajátos kettőssége jellemzi. Az alábbiakban a * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00267/19/2) támogatásával készült. 561 SZÁZADOK 157. (2023) 3. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents