Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai

KRÁSZ LILLA betegein kívül pácienseinek köre Erdély és a Magyar Királyság legkülönbözőbb városaiból, uradalmaiból rekrutálódott. A felsoroltak Wallaskay doktorhoz in­tézett leveleiből kitűnik, hogy az írásos érintkezésen túl rendszerint személyes találkozásokra is sor került: súlyosabb betegség esetén maga a doktor utazott a tőle segítséget kérőkhöz, vagy kevésbé súlyos esetben a beteg kereste fel őt pesti lakásán. Ezt a kiterjedt páciensi hálózatot egyrészt az Ácsán töltött gyermek- és ifjúkori családi kapcsolatrendszerének, másrészt már bécsi évei alatt megalapo­zott orvosi hírnevének köszönhette. Tekintettel arra, hogy a jól fizető pacientúra révén komoly vagyont tudott felhalmozni, társadalmi és orvos-beteg hálózatát tovább erősítették, illetve bővítették adós-hitelező kapcsolatai. Néhány száz fo­rinttól több ezer forintig terjedő hiteleket adott elsősorban a környékbeli előkelő családok tagjainak, köztük Podmaniczky Sándornak, Ráday Gedeonnak, a csesz­­neki vár és uradalom birtokosa, Esterházy Gábornak, Johann Friedrich Hardegg grófnak, Forgács János grófnak, Sándor Antal bárónak is.60 60 ÖNB SHaD, Nachlass Wallaskay, Charta bianca. 61 Wolfram Kaiser: Molnár Ádám, Vas megyei orvos és összehasonlító botanikus (1716-1780). Vasi Szemle 4. (1975) 570-575. Wallaskay pesti korszakában intenzív és kiterjedt szakmai, egy-egy eset kap­csán felmerült kérdések és receptúrák megvitatását dokumentáló konzultációs leve­lezést folytatott orvoskollégáival, akik közül többen a hallei körhöz tartoztak: vagy Wallaskayval egy időben jártak az egyetemre, vagy néhány évvel később, de a közös alma mater bizalmi alapnak, összekötő kapocsnak számított. Ezek sorában kiemel­kedik a Vas megyéből származó Molnár Ádám (1716-1780) orvos-botanikus, aki előbb Bukarestben udvari orvos volt, majd Havasalföld főorvosi pozícióját töltötte be, s életének utolsó évtizedében Brassóban működött. 1745 és 1747 között német­országi tanulmányútjának több állomáshelyéről (Göttingen, Lipcse, Halle) is cím­zett leveleket Wallaskayhoz.61 Ugyanígy a hallei körhöz tartozott a Selmecbányái származású, majd szülőhelyén gyakorló orvosként tevékenykedő Richter Károly Gottfried (?-?), Hont vármegye főorvosa Zacharides György (?-?), a Gömör vár­megyei Rozsnyón praktizáló orvosdoktor Christian Paecken (1730-1779), Moller Károly Ottó (1670-1747) fia, a besztercebányai gyakorló orvos Moller Gottfried (1710-1780), a Borsod vármegyei főorvos Trangus Illés (?-1761). Kifejezetten szak­mai, konzultációs célú levelezésben állt több más, nem a hallei körhöz tartozó po­zícionált orvossal, így a pozsonyi főorvos Torkos Justus Jánossal (1699-1770), a Nógrád vármegyei főorvos Perliczi János Dániellel (1705_1778), az egri püspöki orvos Komorsky Jánossal (1720?-1802), Domby Sámuel (1729-1825) Miskolcon székelő Borsod vármegyei főorvossal, Conrad András (1727_1780) Sopron városi főorvossal, az osztrák származású, előbb Pesten, majd 1761-től Győrben működő 557

Next

/
Thumbnails
Contents