Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA A saját családot nem alapító Wallaskay tíz évvel a tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt — gutaütést kapott—, 1756-ban írt végrendeletében általános örökösének két unokaöccsét tette meg. Végakarata azonban az 1715. évi 27 törvénycikkben előírt hivatalos hitelesítés, illetve öt tanúnak ezt pótló aláírása hiányában érvénytelen volt, ami azt jelentette, hogy teljes ingó és ingatlan vagyona visszaháramlott a kincstárra. Wallaskay előbb bécsi, majd élete utolsó, közel másfél évtizedében pesti magánorvosi praxisával szerzett - hasonló státuszú kor- és pályatársai anyagi helyzeténél nagyságrendekkel tekintélyesebb -, készpénzben, mű- és ritkaság-, valamint könyv- és kéziratgyűjreményében hátramaradt vagyonát Weszprémi István az orvoséletrajzi gyűjteményében 100 000 forintra becsülte.31 Wallaskay halála után a lakásában talált készpénz, visszafizetett kölcsönök, pénzzé tett ingóságok értéke mintegy 36 000 forint volt. Ezen felül az arany- és ezüsttárgyak, antik szobrok, ásványok, drágakövek, igazgyöngyök, antik érmék, több ezer körmöci és holland arany, sok száz császári arany tallér, valamint közel 3000 kötetet számláló könyvtára, a legóvatosabb becslések szerint is elérhette a Weszprémi által említett összeget. A tekintélyes hagyaték inventáriumba vételével és visszaháramoltatásával kapcsolatos jogügyeket, valamint Bécsbe szállítását Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a Magyar Kamara elnöke és Szlávy Pál, a kincstári jogügyek igazgatója végezték. A Magyar Kamara 1767 áprilisában arról számolt be, hogy a Wallaskay hagyatékból az „érmék, kagylók, szobrok, ásványok és más ritkaságok beadattattak a Császári és Királyi Eremgyűjreménybe”, a magánkönyvtára az Udvari Könyvtárba (Hofbibliothek, ma az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományát képezi), a készpénzt pedig Mária Terézia utasítására a gumpendorfi katonai iskola kapta meg.32 köteteben possessori bejegyzésként Wallaskay neve szerepelt. Tudván, hogy a tulajdonosként megjelölt személy orvosként működött, tájékozódtam a kikért könyv provenienciáját illetően, s így jutottam a Könyvtár Kézirattárába. Ezután bukkantam Gál Éva Wallaskay pályáját ismertető tanulmányára, amely az egyetlen, a gazdag hagyatékra is hivatkozó munka, lásd Gál Eva: Wallaskay János (1709-1766). Adalékok egy XVIII. századi orvos életéhez. Orvostörténeti Közlemények 100. (1982) 39~60. A hagyaték részletes feldolgozása, kontextualizálása azonban mindezidáig nem történt meg, jelenleg dolgozom a Wallaskay-monográfián. Köszönettel tartozom az Osztrák Nemzeti Könyvtár Kézirattár igazgatójának, Andreas Fingernägelnek, hogy hozzáférhettem az anyaghoz. Az irathagyatékra pontos jelzetek hiányában a fentebb megjelölt iratfajták szerint, a missilis anyagra a levélírók szerint a következő formában hivatkozom: ÖNB SHaD, Nachlass Wallaskay, levélíró neve, évkör (A levelezőpartnerek közül csak Wallaskay kiemelten fontos kapcsolatainál adom meg a születési és halálozási évszámot). 31 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza IV. Ford. Vida Tivadar. Bp. 1970. [1787]. 287. Tekintélyes vagyonát Wallaskay minden bizonnyal sikeres bécsi magánorvosi praxisával alapozta meg: bejáratos volt tekintélyes, Bécsben élő magyar és erdélyi családok házain kívül a bécsi udvarba is. A bécsi páciensi körének tagjaihoz lásd 58. lábjegyzetet. 32 A Wallaskay hagyaték kincstárba történő visszaháramoltatásához kapcsolódó, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (a továbbiakban: MNL OL) és a bécsi Hofkammerarchivban található dokumentációt Gál Éva tárta fel, lásd GálE.: Wallaskay i. m. 39., 58. 549
