Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA a collegia publica rendszerét, ezzel ingyenessé téve magát az oktatást (a vizsgadíjak továbbra is megmaradtak), és standardizált vizsgáztatási rendszert dolgozott ki. Az egymásra épülő stúdiumok mindegyikénél Frank megjelenítő erővel írja le a van Swieten által elgondolt oktatási célkitűzéseket: az anatómia „a szem és az emlékezet tudományaként” jelenik meg, amely a csodálatos gépezetként aposztrofált emberi testet alkotó részek formájának, elhelyezkedésének és más részekkel való kapcsolatának megismerését szolgálja.20 Az anatómiához a fiziológia adja az értelmet a részek használatának és szerkezetének tudományaként.21 A patológia az „orvosok legnagyobb tudományaként” jelenik meg, amely az anatómiából és a fiziológiából absztrahált fogalmak segítségével a betegségek eredetét és helyét mutatja meg. A patológia részeként oktatott szemiotika (értsd: szimptomatológia) a „betegségek természettörténete”, vagyis az osztályozásuk tudománya, a dietétika azt vizsgálja, miként befolyásolják a betegségek kialakulását a klimatikus viszonyok, a páciens temperamentuma és szokásai, a terapeutika pedig a betegségek fajtái szerint alkalmazható gyógymódok és belsőleg használatos gyógykészítmények tudománya.22 Jellemző, hogy van Swieten korában a klinikum mint az „orvosi stúdiumokat lezáró és összegző tudáskomplexum” az elméleti stúdiumok sorában foglalt helyet: az oktató feladata abban állt, hogy hallgatóival a betegágy mellett élő eseteken demonstrálja a korabeli felfogás szerint a különböző betegségeket okozó megbetegítő anyag növekvő vagy csökkenő mennyiségének függvényében a morbiditás változó megjelenési formáit. A demonstrációk során a medikus hallgatók passzív résztvevőként valójában látni és felismerni tanultak, az oktató által a betegágy mellett felolvasott tankönyvi eseteket követve a kikérdezés és betegségleírás formai, tartalmi elemeit, vagyis a gyakorlat elméletét sajátíthatták el, a gyógyítás folyamatában aktívan nem vehettek részt.23 Van Swieten a historia naturalis oktatására létrehozott még egy hatodik professzúrát is, amely a curriculumban a fizika részeként értelmeződött, és a természet három országán (állatok, növények, ásványok) belüli kapcsolódások megismerésére irányult. A professzúra „kiszolgálta” nemcsak az orvoskart, hanem az egyetem többi karát is.24 Miként az Frank több ponton is kritikát megfogalmazó leírása alapján kibontakozik, a medicina oktatásának van Swieten által megtervezett bécsi modellje a leendő orvosdoktorok számára egy alapvetően konzervatív orvosi szemléletet közvetített, amelyben a racionális megismerés a látható jegyek alapján, a szimptómák közötti, a mértékek és mennyiségek folyamatos 20 ÖStA HHStA-KA Stud.Rev.HK, Gutachten Frank, föl. 82. 21 Uo. föl. 98. 22 Uo. föl. 122., 129-131. 23 Frank az általa „Theorie der Praxisaként aposztrofált van Swieten-i klinikai oktatási módszert meglehetős kritikával illeti, lásd uo. föl. 186-190. 24 Uo. föl. 62. 545
