Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben

FORGÓ ANDRÁS tanácsüléseken Csáky előtt szólhatott hozzá a tárgyalt ügyekhez, és természe­tesen szavazhatott is róluk.89 89 Vö. Ember Gy.: A Magyar Királyi Helytartótanács i. m. 19., 198., 199. 90 MNL ÓLA 57 Libri regii 39. k. 517-518. 91 Uo. 620-621. 92 Bahlcke, J.: A magyar püspöki kar i. m. 154-156.; Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, 1100- 1900. Esztergom 1900. 351-352.; Gözsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és min­ták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán. Századok 153. (2019) 1167-1188. 93 Szíjártó M. István: A diéta IL A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelí­tésben. Bp. 2021. 380-382. A magyar főnemesség érvényesülési útjairól lásd Kökényesi Zsolt: Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei, 1711-1765. Bp. 2021. Az alacsony származású Klimo György karrierjét Esterházy érsek egyengette: bár támogatottja a kor legtöbb későbbi főpapjától eltérően nem folytatott kül­földi tanulmányokat — iskoláit Pozsonyban, Budán és Nagyszombatban végezte, 1740-ben, harmincévesen az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó pozsonyi káptalanban kapott kanonoki stallumot, egy évre rá pedig az esztergomi szé­keskáptalanba nyert felvételt, és nyitrai, majd néhány hónappal később sas vári főesperes lett. 1744 februárjában Mária Terézia az Esztergom-mezei Boldogságos Szűz Mária apátság apáti címét adományozta neki. A kinevező oklevél szövege szerint ekkor Esterházy érsek mellett az oldalkanonoki tisztséget is betöltötte.90 Még ugyanazon év júliusában elnyerte az említett növi püspöki címet, szintén a kinevező oklevél tanúsága szerint Esterházy érsek ajánlására.91 Már Esterházy halála után, karrierje betetőzéseként 1751-ben foglalta el a pécsi megyéspüspöki széket, és Mária Terézia egyházpolitikai elveinek egyik legfőbb megvalósítójává vált 1777-ben bekövetkezett haláláig.92 Esterházy érsek Klimo püspöknek Csáky Jánossal szemben előállt rangvitájá­ban azonban mégsem klerikus pártfogoltját, hanem a főnemesi család ifjú tagját támogatta. Pálffy nádorral közösen írt kérvényében egyrészt a család ősiségére és az országnak tett szolgálataira hivatkozott, kiemelve János apjának, Csáky György tábornagynak érdemeit, másrészt hangsúlyozta az ifjú János gróf tehetségét és igye­kezetét, amellyel ősei nyomdokaiba kívánt lépni. Vagyis Esterházy számára a fő­egyházmegyéjében követett személyi politika célkitűzései nem írták felül a rendi társadalom hagyományos szabályait: a fiatal gróf presztízsének biztosítása előbbre való volt a nem nemesi származású klerikus útjának egyengetésénél. Tegyük hozzá, hogy nemcsak Klimo György, de Csáky János is megszolgálta az iránta tanúsított bizalmat: 1783-ig teljesített szolgálatot a Hely tartó tanácsban, közben 1782-től tár­nokmesteri kinevezést nyert, 1783-tól országbírói tisztséget viselt, és ebben a minő­ségében (nádor híján) 1783 és 1786 között a Hétszemélyes Tábla elnöke volt, sőt az 1790—1791. évi országgyűlésen ő volt az egyik katolikus nádorjelölt. így végül egész életében valóban országát és az uralkodóházat szolgálta.93 535

Next

/
Thumbnails
Contents