Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK ettől, mindkettőnél 6-6000 forint éves jövedelmet állapított meg a kamara, az utóbbinál a pozsegai prépostsággal együtt.84 A hadisegély beszedését végig Esterházy érsek felügyelte, de segítségére volt egy egyházi és egy világi személy is: Klimo György esztergomi kanonok, valamint Török Ferenc magyar kancelláriai tanácsos.85 Ez a gyakorlat az osztrák örökösödési háború után is fennmaradt, erről tanúskodik Mária Terézia 1748. évi és Fabrizio Serbelloni bíboros, bécsi apostoli nuncius 1752. évi levele. Előbbiben az uralkodónő Esterházy utódját, Csáky Miklóst még kalocsai érseknek címezte, mivel csak 1751-ben nyert esztergomi érseki kinevezést, addig az érseki szék Esterházy 1745. decemberi halálát követően betöltetlen volt. Mindkét irat említi a szokásos ötéves pápai felhatalmazást, de már magasabb, évi majdnem 16 000 forintos összeggel.86 Vagyis az egyháziak „rendkívüli” és „önkéntes” segélye valójában rendszeresen fizetett hozzájárulás volt a hadi kiadásokhoz, a század végére emelkedő összeggel. 1745. decemberi haláláig pedig esztergomi érseki minőségében Esterházy Imre vezette és ellenőrizte a kirótt összegek beszedését. 84 Hermann E.: A katolikus egyház i. m. 303-304. Lásd még Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Bp. 1997. különösen 55-98. 85 Sörös P: A tihanyi apátság i. m. 278. 86 Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Püspöki Levéltár, Egyházkormányzati Iratanyag I. 1. a 1. 1748. 10; 1752. 13. Ezúton köszönöm Gőzsy Zoltánnak, hogy a két forrás másolatát rendelkezésemre bocsátotta. 87 MNL ÓLA 30 Nr. 539, Pozsony, 1744. júl. 16. 88 Az esetre utal Joachim Bahlcke is, de tévesen az országgyűlési ülésrend körüli vitákhoz sorolja: Bahlcke, J.: A magyar püspöki kar i. m. 109. Esterházy Imre instanciája Csáky János ügyében Az esztergomi érsek azonban a háborús években sem csak országos jelentőségű ügyekre tudott időt szakítani. 1744. július 26-án, Mária Teréziának szóló, Pálffy János nádorral közösen írt levelének tartalma betekintést enged a kor személyi összefonódásaiba és a rendi struktúrák változatos viszonyaiba.87 Az érsek és a nádor arra kérték az uralkodónőt, hogy biztosítsa a Magyar Királyi Helytartótanácsban a fiatal Csáky János gróf számára a szavazati jogot, aki eddig ugyan a főnemesi tanácsosok sorában foglalt helyet, de szavazati jog nélkül. Magyarázatul pedig a családnak az uralkodóház felé tanúsított érdemei mellett azt hozták fel, hogy a szavazati jog megítélése nélkül Csáky Jánost rangban megelőzné Klimo György esztergomi kanonok, aki növi címzetes („választott”) püspöki méltóságot nyert, és így a főpapi tanácsosok sorába került.88 Ezáltal a 534
