Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
FORGÓ ANDRÁS Az 1715-ben berekesztett országgyűlésen Esterházy Imrét beválasztották a „törvények javításáról” gondoskodó, az országgyűlés bezárása után működő bizottságba, szintén Horvátország egyik képviselőjeként.31 Az 1716. november 3-ai királyi leirat, amely elrendelte a bizottság következő évi összehívását, módosított annak összetételén: a horvátországi résztvevőket, így Esterházyt is kizárta, azonban az uralkodó 1717 júliusi leirata értelmében ismét visszakerült a commissio tagjai közé, méghozzá annak elnökeként, mert az addig ezt a tisztséget betöltő Csáky Imre kalocsai érsek betegsége miatt nem tudta vállalni a további munkát.32 Elnöksége új korszakot nyitott a commissio munkájában, különösen azután, hogy a bizottság egy részének hosszabb bécsi tartózkodása alatt megszületett a Systema Viennense néven ismertté vált tervezet, amely a dikasztériumok mellett a megyei és az úriszéki bíróságok helyzetét is tárgyalta, és fogalmazott meg jelentős, a jobbágyok helyzetének javítása érdekében pedig kifejezetten forradalmi javaslatokat. Esterházy a másik kiküldött, a közigazgatási reform előkészítésére {Systema oeconomico, politico, militare) kijelölt, érdemi munkát csak 1722 áprilisától végző bizottság tevékenységében kevesebb szerepet játszott, de itt is befolyásolta az ügymenetet.33 31 1715. évi 24. te. 3.§: „Kikre a törvények s törvényszékek javításának gondját ruházzák, s kötelesek lesznek az országgyűlés bevégeztével, a törvények és törvényszékek átvizsgálását s kijavítását magokra vállalni s azt ha elvégezték, a legközelebbi országgyűlésen előterjeszteni, hol az ország karai és rendjei azt felülvizsgálandják, s mind ama pontjaiban, hol valamit netalán hozzáadni, vagy belőle elvenni kell, módosítandják, s a táblai bírák napi díjairól, s ezek szilárd és változhatatlan alapjáról is gondoskodván, O legszentségesebb felsége jóváhagyása alá terjesztendik.” 32 Vö. Málnási Ö.: Csáky Imre i. m. 259. 33 Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai (Systema politico oeconomico-militare). In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 2. (1932) 137-184. 34 Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 5.) Bp. 1935.; András Forgó: Formen der politischen Kommunikation am Beispiel des ungarischen Landtags 1722/1723. In: Herrschaft und Repräsentation in der Habsburgermonarchie (1700-1740). Hrsg. Stefan Seitschek - Sandra Hertel. Berlin 2021. 233-250. Az 1722-1723. évi politikai viták lenyomatai Johann Georg von Mannagetta császári tanácsos jelentései: András Forgó: Auf Ihrer Kaiserlichen Majestät allergnädigsten Befehl. Hofrat Johann Georg von Mannagettas Berichte über den ungarischen Landtag, 1722-1723 und 1728-1729. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 20.) Wien 2021. 35 F allenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai, 1526-1848. Bp. 1988. 99. Az 1722-1723. évi diétán már aktív szerepet vállalt Esterházy, különösen a jogi reform végrehajtását illetően. Az uralkodó által is propagált kerületi táblák felállítását a két királyi biztoson, Gundaker Thomas von Starhemberg grófon, az udvari bankdeputáció elnökén és Franz Ferdinand von Kinsky cseh kancelláron kívül főleg a Csáky és az Esterházy család támogatta.34 Mint láttuk, Esterházy Imrét ekkor helyezték át a veszprémi püspöki székbe, és 1725-ben magyar udvari kancellári kinevezést is kapott, bár ezt a tisztséget esztergomi érseki kinevezése következtében csak néhány hónapig viselte.35 521
