Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK később, Máriavölgyben volt alkalma átvenni. Egyháztörténeti érdekesség, hogy a pápai kinevező okirata szerint Zágrábból helyezték át Esztergomba, vagyis Rómában hivatalosan nem vettek tudomást veszprémi püspökségéről. Ennek az újabb kutatások eredménye szerint az volt az oka, hogy noha veszprémi áthelyezésekor lefolytatták a püspökkinevezések alkalmával előírt kánoni eljárást {processus informativus), prekonizációjára mégsem került sor. így kánonjogi értelemben zágrábi püspökként nyerte el esztergomi érseki kinevezését,14 és ezzel a magyar katolikus egyházszervezet élére került. Prímási tisztségéhez hercegi cím {princeps, Fürst) is társult, amelyre már Pázmány Péter óta igényt tartottak az esztergomi érsekek.15 Maga Esterházy azonban nem hivalkodott a címmel, hanem pálos szerzetesi kötődésére utalva a hivatalos érintkezésben is a fráter Emericus aláírást használta. 14 Tóth T: Esterházy i. m. 498. 15 Tusor Péter: Az esztergomi érsekek hercegi címének eredete. A Pázmány-féle Deductio Synoptica (1635). In: lustitia duce, caritate comite. Válogatott tanulmányok Erdő Péter bíboros, prímás-érsek 70. születésnapjára. Szerk. Kuminetz Géza. Bp. 2022. 459-474. 16 Mojzer Miklós: Egy jelmezes mecénás. Esterházy Imre hercegprímás. In: Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára, Bp. 1989. 64-70.; Ingeborg Schemper-Sparholz: Lovasszobor az oltáron. Gondolatok Georg Raphael Donner po zsonyi főoltáráról, Joseph Thaddäus Stammel gráci Szent Márton-főoltárával összehasonlítva. Művészettörténeti Értesítő 45. (1996) 157-168.; Szelestei N László: Adalékok Esterházy Imre hercegprímás műpártolásához. Művészettörténeti Értesítő 50. (2001) 285-292. 17 Serföző Szabolcs: A sasvári pálos kegyhely története. Bp. 2012. 18 1725-ben ilyen értelmű kijelentést tett a porosz uralkodó bécsi követének. Idézi: Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában I. Bp. 1881. 246-247. 19 Meszlényi A.: Magyar hercegprímások i. m. 67. 20 Vö. Mihalik Béla Vilmos: Mérföldkövek az egri egyházmegye megújulásában. Az 1635. évi jászói és az 1734. évi egri zsinatok. In: Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Szerk. Balogh Margit - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. Bp.-Pécs 2014. 149-165. Húszéves esztergomi érseki működése jelenti Esterházy Imre főpapi pályafutásának kiteljesedését. Egyházszervező és művészetpártoló tevékenységét részletesen ismerteti a vonatkozó szakirodalom. Utóbbira pozsonyi építkezései, mindenekelőtt a koronázótemplomban végeztetett átalakítások,16 valamint a máriavölgyi és sasvári kegyhely támogatása szolgáltatják a legszemléletesebb példákat,17 előbbire pedig az a számadat, amely szerint a főegyházmegye területén ötvenkét templomot és huszonhárom plébániaépületet emelt. Bár a felekezetek békés egymás mellett élését szorgalmazta,18 ez a meggyőződése nem akadályozta meg abban, hogy fő egyházmegyéje területén kilenc helyen visszavegye a protestánsoktól az egykor katolikus kézben lévő templomokat.19 Egyházszervező munkájához kapcsolódik az 1734. évi nemzeti zsinat összehívásának előkészítése is, amelyet ugyan végül csak fő egyházmegyei zsinatként rendeztek meg, mégis fontos állomása a már említett trienti reformmozgalom magyarországi megvalósulásának.20 Esterházy Imrének hosszú élet adatott - elődei közül csak Széchényi György ért 518
