Századok – 2023

2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben

FORGÓ ANDRÁS a pestis idején pedig körmenetet vezetett a remetei pálos kegyhelyre.9 Vagyis zágrábi püspöki működése megfelelt a 18. század első felében felerősödő trien ­ti reformmozgalom főbb célkitűzéseinek. 1719-ben utódlási joggal Keresztély Ágost esztergomi érsek koadjutorává nevezték ki, de a kinevezést titokban tar­tották. Esterházy pálos szerzetesként tehát továbbra is számíthatott a rend bí­boros protektorának támogatására, pedig az érseki székre többen is pályáztak. Közülük kétségkívül Csáky Imre kalocsai érsek volt a legbefolyásosabb személy, aki Keresztély Ágost betegsége miatt már ekkor megpróbálta biztosítani magá­nak a kinevezést. Majd az érsek halála után újból próbálkozott az uralkodónál és minisztereinél, de ismét eredménytelenül.10 9 KoltaiA.: Császárhű i. m. 8. 10 Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora, 1672-1732. Kalocsa 1933. 280. 11 KoltaiA.: Császárhű i. m. 10.; MeszlényiA.: Magyar hercegprímások i. m. 58-61. 12 Lásd Molnár Antal: Magyar hódoltság, horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intéz­mények az oszmán hódoltság alatt. Bp. 2019. 13 Meszlényi A.: Magyar hercegprímásoki. m. 62.; Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 8.) München 1987. 22-23. Esterházyt 1723. január 17-én azonban először a veszprémi püspökségbe he­lyezték át. Ez az áthelyezés egyértelműen a Magyar Királyi Helytartótanács fel­állításával magyarázható, amelynek előkészítésében, mint látni fogjuk, maga is aktívan részt vett. Kinevezésekor évi 6000 forintos kárpótlást is megítéltek neki, tekintettel új püspökségének lényegesen rosszabb anyagi helyzetére. Veszprémi püspökként azonban közelebb került Pozsonyhoz és Bécshez, másrészt ismét a magyarországi püspöki kar tagjává vált, így nem állhatott elő az a kényelmetlen helyzet, hogy az uralkodó egy horvátországi egyházi méltóságot helyez fontos magyar politikai pozícióba.11 Ez az eljárás rámutat arra a tényre, hogy a korszak­ban a két egyházszervezet már külön utat járt,12 de Esterházy horvátországi pálos rendi tisztségei és zágrábi püspöksége azt is bizonyítják, hogy a 18. század elején még egy magyarországi főnemes is betölthetett fontos horvát egyházi pozíciót. Bár áthelyezése politikai okokból történt, Esterházy Veszprémben sem tétlen­kedett, noha jórészt Bécsben és Pozsonyban tartózkodott: 1725-ben szabályozta Veszprém városának földesúri viszonyait, új szemináriumi épület és piarista kol­légium építését is tervezte, 1723 és 1726 között pedig barokk stílusban újjáépít­tette a harcok során megsérült, román kori székesegyházat.13 1725. augusztus 23-án meghalt Keresztély Ágost esztergomi érsek, így koad­­jutori kinevezése folytán Esterházy Imre lett az érseki szék várományosa. Nyolc napra rá el is nyerte kinevezését, október 1-jén pedig beiktatták új tisztségébe. A prekonizációra ismét csak jóval később, 1727 március 17-én került sor, és ek­kor nyerte el az érseki hatalom jelképét kifejező palliumot is, amelyet nem sokkal 517

Next

/
Thumbnails
Contents