Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
MEZEY BARNA betartották a processzuális követelményeket, a formaságok eljárási rendjét, rigorózusan követték az országgyűlési szokásokat. Ebben a közjogilag aggályosán szabályos folyamatban születtek meg az idevágó artikulusok, az 1723. évi 1—3. törvénycikkek.71 Alaki értelemben tehát a törvényalkotás alkotmányjogilag nem megkérdőjelezhető, kiállta a rendi közjog törvényességi próbáját. 71 Vö. Thallóczy Lajos: Az 1722/3. magyar országgyűlés törvényeinek közzétételéről. Századok 31. (1897) 682. 72 1723. évi 1. te. l.§ Az ország s az ahhoz kapcsolt részek karai és rendjei O császári és királyi szent felségének szabadságaik s kiváltságaik atyai és legkegyelmesebb megerősítéséért s a karok és rendek közepette saját legszentségesebb személyében megjelenéséért legnagyobb köszönetét mondanak. 73 1723. évi 2. te. ll.§ O császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről. 74 1723. évi 1. te. 3.§ A tartalmi követelmények legkritikusabb pontja volt a szabad választás jogának feladása. Persze a résztvevők ez esetben joggal mutathattak az 1687. évi végzésekre, hiszen a szabad királyválasztásról történt lemondás már akkor, a fiági örökösödés deklarálásával megtörtént. S az is igaz, hogy az a döntés is már egy formaivá karcsúsodott electiora vonatkozott, hiszen 1547 óta alkotmányos gyakorlatként élt már a Habsburg örökösödési jog tudomásul vétele és a trónutódlás megerősítése választással. S mint láttuk, ez a praxis korábban, már a vegyesházi királyok idejében is alkotmányszerű volt. A rendek 1722-ben is szükségét érezték annak, hogy újfent megerősítsék szabad választásuk közjogi alapjait. Egyértelműen rögzítették, hogy a nőági örökösödés befogadása az ország és az ahhoz kapcsolt részek összes karainak s rendjeinek egyértelmű szabad akaratával történt.72 Vagyis a szabad választás jogának korlátozását a rendek éppen szabad döntési jogukkal élve érték el. A korlátozás hangsúlyozása közjogi jelentőségű, hiszen a rendek nem lemondtak ősi jogukról, a szabad királyválasztásról csupán felfüggesztették annak hatályát. A királyválasztást ősi és régi helybenhagyott és bevett szokásként definiálták, melyet fenn kívántak tartani abban az értelemben, „hogy annak csakis az említett nőág teljes kihalása után legyen helye”.73 Ez a megközelítés lehetővé tette a rendi alkotmány sérelmével járó módosítás kimondásának elkerülését. A nőági örökösödés rendjéhez a magyar országgyűlés nem kívánt sem kommentárt, sem külön szabályt fűzni, ezért az uralkodó által bemutatott dokumentumot elfogadva, annak megfelelően, „oly módon, a mint azt O legszentségesebb felsége az ő Németországában s azon kívül fekvő örökös országaiban és tartományaiban már szabályozta, megállapította, kihirdette s elfogadta, [...] kívánja rendezni, megtartani s megőrizni.”74 509
