Századok – 2023

2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Hermann Róbert: Az újságíró-százados és a főhadnagy. Zerffi Gusztáv és Arthur von Seherr Thoss gróf konfliktusa 1849 júniusában

HERMANN ROBERT kiadott bizonyítványt ezen a napon felterjesztette Aulich Lajos hadügyminiszter­nek (egykori hadtest-parancsnokának) azzal, hogy miután a külügyminisztérium­tól megbízást kapott „a Südungarische Grenzbote igen fontos szerkesztői tisztére”, s ehhez az államtól nagy pénzösszeget is adtak számára, a Hadügyminisztérium ne akadályozza őt e tisztének ellátásában.52 52 MNL OL HM Ált. 1849:25596. 53 Közli: Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről. S. a. r. Füzes Miklós. A német szövegeket fordította Figura Krisztina. (Tanulmányok és források Baranya megye történeté­ből 14.) Pécs 2006. 133-134.; Lásd Frank T: Egy emigráns i. m. 39M0. 54 Alapra lásd Németh Ferenc: A nagybecskereki sajtó története 1849—1918. H. n. [Újvidék] 2004. 11-13. 55 Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. (Nemzet és Emlékezet) Bp. 1984. 195—212.; Borsi-Kálmán Béla: Klapka, Cuza és Arthur Seherthoss: 1864. Szemelvények egy 19. századi magyar—román megegyezési kísér­let dokumentumaiból. Századok 119. (1985) 772—835.; Béla Borsi-Kálmán: Klapka, Cuza et Arthur Seherthoss en 1864. Documents selects sur une tentative d'accord hungaro-roumain au XIXe siècle. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 32. (1986) 1—2. sz. 133—180.; Borsi-Kálmán Béla\ Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatá­nak történetéhez. Bp. 1993. 159-171. Zerffi ugyanis még ugyanezen a napon Batthyány Kázmér külügyminiszter­től megbízást kapott arra, hogy Südungarische Grenzboten címmel politikai la­pot indítson.53 A lap feltehetőleg 1849. augusztus elejétől jelent meg Pancsován, azonban jelenleg egyetlen példánya sem ismert.54 Zerffy a szabadságharc végén emigrált, s 1849 novemberétől már az osztrák titkosrendőrségnek küldött jelen­téseket a magyar emigrációról. Nem tudjuk, hogy Zanetti - ahogy Zerffi írja - valóban feljelentést tett-e a Hadügyminisztériumnál és Kossuthnál; Seherr Thoss emlékiratában nincs nyoma annak, hogy felelősségre vonták volna, s alighanem a cs. kir. fősereg táma­dása után, a főváros előkészítése során a hatóságoknak akadt fontosabb dolguk is, mint hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Maga Seherr Thoss július 2-án és 11-én részt vett a komáromi csatákban, majd a Görgei vezette feldunai hadsereg soraiban harcolta végig a nyári hadjá­ratot. Júliusban egyike volt Görgei hadiköveteinek az orosz táborban. Augusztus elején azonban megbetegedett, s Nagyváradon hátramaradt, itt érte a fegyverle­tétel híre. Ezt követően hazabocsátották a birtokára, majd 1849 végén kimene­kült és Párizsban, majd Genfben telepedett le. 1859-ben az olaszországi magyar légiónál szolgált, majd Klapka György vezérőrnagy egyik közvetlen munkatársa lett: 1864-ben Klapka megbízásából Ioan Cuza román fejedelemmel tárgyalt egy magyar—román egyezményről és egy esetleges magyarországi betörés előkészíté­séről.55 1866-ban a poroszországi magyar légió őrnagyaként szolgált, a kiegyezés 467

Next

/
Thumbnails
Contents