Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS 2011-ig érvényben maradó Terrorizmusellenes, Bűnügyi és Biztonsági Törvény (Anti-terrorism, Crime and Security Act, 2001), amely egy terrorista bűncselekménnyel vádolt külföldi személy korlátlan fogvatartását tette lehetővé a belügyminiszter utasítására, vádemelés nélkül. Nem alaptalan tehát az a vélemény, hogy írásban definiált alapjogok híján, pusztán a közönséges jogra {Common Law) tá maszkodva Nagy-Britanniában az alapjogok veszélyeztetettek, biztosításuk nem tekinthető garantáltnak. Az Újkori alkotmányok //.-ben még inkább, mint a székfoglalóban az alapjogok biztosítása helyett Concha angol alkotmányértelmezésének középpontjában, ahogy azt a fenti idézetekből is láttuk, a szuverenitás koncepciója áll. Ezen nem az államnemzetek közötti szuverenitását érti, hanem a sovereign {= királyi uralkodó, államfő) prerogatívájának nevében, az 1689. évi törvény értelmében hatalommal felruházott parlamenten és egyéb intézményeken (például bíróságok, egyház, fegyveres testületek, egyetemek, büntetés végrehajtás stb.) keresztül gyakorolt állami hatalmat, beleértve az uralkodó néhány reziduális kinevezési jogát is. Akadémiai székfoglalójában Concha aláhúzta, hogy ez a szuverén hatalmi koncentráció (amely „nem egyéni czélok megvalósulásának külső eszközeként jelentkezik, magasabb eszme valósul meg benne, [...] melyben az egyesek támaszukat találják”) az, ami a magánjognak a közjogok rovására történő elburjánzását megakadályozza, sőt ezen érdekek „élő egybekapcsolását szolgálja”.63 Mindez nem új érv, hanem a konzervatív felfogás — főként Alpheus Todd, Cox, Jean-Louis de Lolme és Rudolf von Gneist alapján elvégzett — frappáns összefoglalása. Concha azonban tudatában volt a 19. század végén egymást követő politikai változásoknak Nagy-Britanniában. A parlamenti választójogi reformok révén 1885-re a teljes férfi lakosság szavazati jogot kapott, 1871-ben törvény engedélyezte a szakszervezeteket, 1881-ben létrejött az ország első szocialista politikai pártja, a Social Democratic Federation (SDF), huszonöt évvel később pedig az idegenrendészeti törvény, az Alien Act (1905) lényeges hatást fejtett ki az egyén és az állam közötti alkotmányos viszonyra, amely a brit alattvalói státuszt közelebb vitte a kontinentális állampolgárság fogalmához. Bár a változások által teremtett helyzetet „kiinduló pontul venni fennálló alkotmánya jellemzésénél nem lehet”, Concha felhívta a figyelmet arra, hogy „Anglia egész belső valója nagy forrongásban van a most folyó időben”, ami miatt az ország más jelleget vehet fel a jövőben.64 A forrongás legnyilvánvalóbb jele, hogy „az angol nép hite a nemesség kormányzati képességében” megingott, írja Concha az Újkori alkotmányok //.-ben, aminek következtében „a politikai hatalom a társadalom legalsóbb osztályaira is 63 Concha. Gy.: Egyéni szabadság i. m. 12-13. 64 Uo. 13. 443