Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
BORHI LÁSZLÓ elszigeteltségben kell tartani.” Maniu bízott abban, amit moszkvai benyomásai és a Sztálinnal folytatott tárgyalásai alapján Edvard Benes üzent neki 1944 elején: „Oroszország magáénak tekinti a besszarábiai és észak-bukovinai területeket, de nagyon kedvezően viszonyul Erdély Romániához való visszatéréséhez.”15 15 Az idézet itt: Romsics Ignác: Erdély elvesztése 1918-1947. Bp. 2018. 348-349. 16 Bővebben lásd Romsics Ignác: Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Gödöllő 1992.; Bán D. András: Pax Britannica. Bp. 1996. 17 Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerzédés, 1947. Bp. É. n. 43-53. 18 A Millerand-féle kísérőlevélről és az azzal kapcsolatos magyar-francia tárgyalásokról lásd Magda Adám: France and Hungary at the Beginning of the 20’s: Danubian Confederation or Little Entente. In: Uö: The Versailles System and Central Europe. Ashgate 2004. 55-88. 19 Burton Y. Berry bukaresti amerikai követ feljegyzése, 1945 december 11. In: Burton Y. Berry - Ro manian Diaries, 1944-1947. Ed. Cornelia Bodea. Ia§i-Oxford-Portland 2000. 317. A Külügyminiszterek Tanácsa — a győztes nagyhatalmak békeelőkészítő fóruma - első, londoni ülésén tárgyalási alapként a román, magyar, bolgár és finn esetben a szovjet békeszerződés-tervezetet fogadta el. A magyar-román határ kapcsán a szovjet küldöttség kifejtette, hogy egész Erdély visszatér Romániához. Ezt azzal indokolták, hogy Románia a Németország elleni háborúban a szövetséges ügynek nyújtott támogatást. Ezzel szemben a brit küldöttség kiemelte, hogy a két ország közötti határvonal megállapításánál az igazságosság szempontját is figyelembe kell venni, és azt nem lehet Románia háborús teljesítménye alapján megítélni. A trianoni magyar-román határ kiigazítása mellett foglalt állást az amerikai, valamint a francia küldöttség is.16 Mikor Molotov pontosította, hogy a szovjet fél Erdély egészét szándékozik visszaadni Romániának, James F. Byrnes amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a határ kis méretű — 7680 négyzetkilométeres módosításával fél millió magyart lehetne visszajuttatni Magyarországhoz. Erre Molotov a trianoni határ helyreállítását a nyugati hatalmak 1920-as állásfoglalásával, valamint a magyar átállás elmaradásával indokolta, de nem zárkózott el az amerikai javaslat tanulmányozásától, és ígéretet tett, hogy arra néhány napon belül visszatér.17 Molotov az 1920-as Millerand-féle kísérőlevélre hivatkozott abban az értelemben, hogy a határokat a néprajzi elv figyelembevételével rajzolták meg. Nem mondott igazat, hiszen az idézett levél ennek pontosan az ellenkezőjét állította, sőt kilátásba helyezte a trianoni határok kiigazítását.18 Egyik tárgyalópartnere sem volt azonban annyira felkészült, hogy Molotovot helyreigazította volna. Porhintés volt csupán a szovjet külügyminiszter részéről, hogy visszatér a kérdésre, hiszen a bukaresti amerikai követ 1945 decemberi értesülése szerint a szovjet hatóságok már több alkalommal is biztosították a Groza kormányt, hogy - a britek akadékoskodása ellenére - mindenképpen fenntartják a meglevő határt.19 Fülöp Mihály szerint a román—magyar határ megvonásának kérdése egy 419