Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
BORHI LÁSZLÓ hétvégékre vadászatokra vinnék őket, és elmagyaráznák, hogy ők a parlamentjükkel Európa legrégibb demokráciája — mindez hazugság, de az angolok beveszik. Majd elmondta, hogy ez így történt a két világháború között. Ennek nem szabad megismétlődnie, ezért fontos kérdés, hogy vegyenek részt a megszállásban. Ami Magyarországot illeti, ragaszkodunk a München előtti határainkhoz” - tette hozzá Benes, miközben Kárpátalját, Európa kapuját már önként átengedte a Szovjetuniónak. Molotov bizonytalannak mutatkozott a megszállás kérdésében: „a magyarokat meg kell büntetni. Ami az ország megszállását illeti, nekünk rövidebb utat kell megtennünk, hogy Magyarországra eljussunk, mint a többieknek. De a helyzet még tisztázatlan, illetve jelenleg nem időszerű”. Nem véletlenül, hiszen tudta, hogy a balkáni partraszállás lekerült ugyan a napirendről, de az olaszországi hadjárat még vehetett volna északkeleti fordulatot.9 9 Erre tett javaslatot a mediterrán hadszíntér főparancsnoka, Henry Maitland Wilson 1944 tavaszán, ám Roosevelt - minden bizonnyal vezérkari főnöke befolyására - elutasította. 10 Gosztonyi P: Magyarország második világháborúban i. m. 65. 11 Fülöp Mihály — Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Bp. 1998. 240. 12 Memorandum egy megbeszélésről, 1943. december 18. Jelen van Sztálin, Benes (sic), Molotov, Fierlinger. In: Gosztonyi P.: Magyarország a második világháborúban i. m. 74. Jegyzőkönyv az 1943 december 14-ei és 16-ai Benes elnök és Molotov népbiztos, és a december 18-ai Benes, Sztálin és Molotov közötti megbeszélésről. Uo. 75-76. A kötetben ebben a sorrendben szerepel. Az elmondottakat nem szó szerint rögzítették. Erdélyről szólva Molotov kifejtette: 10 „az Önök (és a románok) közös ellenségei a magyarok. Mi is különbséget teszünk támadóink, így a románok és a magyarok között. A magyarok magatartása velünk szemben rosszabb a románokénál. És ami Erdélyt illeti, ez ügyben a múlt nyáron egy memorandumot juttattunk el az angolokhoz. Ebben kifejtettük véleményünket, miszerint az erdélyi kérdés 1940-es megoldása igazságtalan volt a románok számára.” Molotov elfelejtette megemlíteni, hogy 1941. június 23-án kilátásába helyezte Erdély visszajuttatását Magyarországnak.11 Benes válaszul elmondta, hogy „Maniu felvette már a kapcsolatot velem. Kaptam tőle egy üzenetet, melyben a következő áll: megérti, hogy Bukovina és Besszarábia elveszett számukra. Ennek ellenére könyörgött azonban, hogy járjak el az ügyükben Önnél. [...] gondolom, hogy Önöknek figyelembe kellene venniük az ő erdélyi érdekeiket.” Molotov megnyugtatta: „Ahogy már megmondtam, mi állást foglaltunk már a románok érdekében.” „Benes: Látom tehát, hogy elvben egyetértünk. Molotov: Igen. ” A Smutny által lejegyzettek szerint „Sztálin a magyarokkal kapcsolatban a legélesebb kifejezésekkel élt: ők állítólag még a németeknél is rosszabbak, akik hóhérként őket használják”.12 A csehszlovák kormányfő december 16-án, illetve 18-án lezajlott tárgyalásairól csak összefoglaló készült a két fél részéről elhangzottakról: 417
