Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mihail Konsztantyinovics Juraszov: Vengrija i russzkije knyazsesztva v XII v. {Gyóni Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM Bár munkája révén historiográfiai mítoszokkal szeretne leszámolni, néha maga a szerző sem tud ellenállni a mítoszkövetés kísértésének. Ez különösen a Hunyadi János pályafutását tárgyaló fejezetben érhető tetten. Miskolczy Ambrus Hunyadija helyenként valóságos romantikus hősnek tűnik, aki tiszta erkölcseivel és hazafiasságával kitűnt hasonló rangú kortársai közül. A várnai és rigómezei vereségek, a sorsdöntő siker elmaradásának okait a szerző mindenki másban keresi: a pápa és legátusa, a magyar király, a többi nyugati uralkodó és a magyar főurak osztoznak a felelősségen. Hunyadi János kedvéért Miskolczy már a kontrafaktuális spekulációk aknamezejére is hajlandó rálépni: az egész keresztény nyugat összefogásával Hunyadi megelőzhette volna a végzetet. Lehetséges, de az elképzelés nemcsak kontrafaktuális, hanem utópikus is. A mítoszkövetés további példája a szerző azon kijelentése, hogy ha valamely történész a törökverő hős emberi gyengeségeiről is ír, az csak „nagy emberek kisszerűségének felkaj tatásában leli örömét, mert így a sajátját fedheti. (Morbus hungaricus?) ” (425). Miskolczy Ambrus középkortörténeti következtetései nem újszerűek, hanem általában viszszatükrözik a magyar történetírás hagyományos álláspontját. Ugyanakkor a román történetírás számos művét pozitívan értékeli, a román és magyar historiográfia túlzásait ugyanolyan iróniával kezeli. Több szellemes, de megütközést keltő kijelentéséből kitetszik a mindenféle - román, magyar vagy bármely másik — történeti diskurzussal szembeni szkepszise. A témák nehézsége ellenére, könnyed stílusának, ironikus és önironikus humorának köszönhetően, Miskolczy munkája kifejezetten olvasmányos. Egyszerű nyelvezete mellett a jelenkori történések és jelenségek olykor meglepő kontextusokban való felvillantása jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munka a nem-történész olvasó számára is érthető és élvezetes olvasmány legyen. Bár az újabb medievisztikai kutatás már meghaladta néhány tézisét, a kötet megkerülhetetlen lesz a középkori román történelemre és historiográfiára, illetve az előbbiek magyar recepciójára vonatkozó kutatásokban. Ugyanakkor hasznos kiindulópont azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a románság középkori történetét és annak sokszínű értelmezését. Kovács Mihai Mihail Konsztantyinovics Juraszov VENGRIJAI RUSSZKIJE KNYAZSESZTVA V XIIV. Petroglif, Moszkva-Szentpétervár 2019. 496 oldal Az oroszországi Petroglif kiadó a 2017-ben indított Szirin, az óorosz civilizáció hangjai sorozat részeként jelentette meg az Oroszországi Tudományos Akadémia Oroszország Történeti Intézete (IRI RAN) munkatársának, Mihail Konsztantyinovics Juraszovnak a monográfiáját (magyar címe: Magyarország és a rusz fejedelemségek a XII században), amely egyben a szerző 2019 tavaszán megvédett akadémiai doktori disszertációja. A mű egy háromkötetesre tervezett sorozat - a téma kronológiáját tekintve utolsó - darabja lenne: az első, még meg nem jelent kötet Magyarország és a Rusz 10-11. századi kapcsolattörténetét fogja áttekinteni, de a vállalkozás céljai között szerepel Anonymus gestájának orosz nyelvű fordítása és kritikai kiadása is. Mihail Juraszov az IRI RAN Vlagyimir Kucskin professzor által vezetett Rusz-munkacsoportjának tagja, elsődleges kutatási témája Magyarország és a Rusz kapcsolata a középkorban. Jelen kötet tartalma részleteiben már ismert, ugyanis 2017-ben Szentpéterváron a Nauka Kiadónál önálló kötetben megjelent a szerző Kálmán fia Borisz („Borisz Kalman ovics ”) politi383 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM
