Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA az igazságot helyreállítani”.199 Később, 1936 szeptemberében, Szigeti a spanyol polgárháború fordulatainak tanulságaként egy „átütőerejű társadalompolitikai mozgalom” elindításának lehetőségét feszegette. A bolsevik veszély mellett a másik pólusról, az „álarcos nagyhatalomról”, azaz a „nemzeti élet szempontjából csökkent értékű” nagykapitalizmusról értekezett, miközben nyomatékkai jelentette ki, hogy „a magyar ipart és a kereskedelmet a nemzeti géniusztól távolálló elemek” tartják markukban.200 A kiszólások továbbra sem tűntek el a lap hasábjairól. Nem mellékes részlet, hogy a Szegedről Budapestre áthelyezett Varga László jezsuita a konzervatív értékrendről szóló eszmefuttatásában szinte kötelezően emlegette a „teljes polgárjogot nyert zsidóság” fenyegető uralomvágyát és rombolását, amely szerinte „minden nemzetre nézve” veszedelmet jelent.201 199 Aradi Zsolt: Amiről dönteni kell. Uj Kor 1. (1935) 2. sz. 7-8. A radikális hangvételű írás mellé Serédi Jusztiniánnak az értékteremtő sajtóról szóló beszédrészletét helyezték! 200 Szigeti Endre: Eszme vagy kard. Uj Kor 2. (1936) 19. sz. 9. 201 Varga László: Tekintély és világnézet. Uj Kor 2. (1936) 19. sz. 3. 202 EPL 2390/1935. Mihalovics Zsigmond beszámolója Gömbösnél való látogatásról. Czapik kézzel írott három levelét Mihalovics géppel készített összegzése egészítette ki. A jelzések az 1935. június 19-e és július 27-e közötti időszakot fogják át. Mihalovics július 25-én találkozott a miniszterelnökkel. Az Actio Catholica állt a megbeszélés középpontjában. A kanonok megjegyezte, hogy majdnem mindig Gömbös beszélt, aki kérdést nem is tett fel. 203 Klestenitz Tibor: A katolikus sajtómozgalom Magyarországon. Bp. 2013. 266-282. 204 Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Bp. 2011. 147-149. Fontos felidézni, hogy Balla Borisz 1936 januárjától a Miniszterelnökség sajtóosztályának munkatársa volt, később Gömbös Gyula személyi titkáraként dolgozott. Nehéz lenne nem feltételezni, hogy az Uj Kor — részben meggyőződésből, részben anyagi kiszolgáltatottsága miatt - időnként ne a sajtóirányítás kedve szerint működött volna. A nagyközönség kormányintenciók szerinti érzékenyítésének munkájába a katolikus lapok elvileg nem kapcsolódhattak be. A valóság azonban mást mutatott, 1935 nyarán Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica igazgatója és Czapik Gyula, az Egyházi Lapok, valamint a Magyar Kultúra felelős szerkesztője jelezte a hercegprímásnak, hogy a kormány délutáni lap indítását tervezi, s erre a Központi Sajtóvállalathoz tartozó Uj Nemzedéket szemelte ki. Az egyháznagyok azt remélték, hogy „laza kapcsolatok fenntartásával” és „lanyha támogatás nyújtásával” elkerülhető a „veszélyes helyzet”, s megtarthatják önállóságukat.202 A félelem indokolt volt, hiszen fennmaradásukhoz állandó állami dotációra szorultak. A Központi Sajtóvállalat már 1929-ben anyagi összeomlás előtt állt, újságjaik fenntartására nem volt elégséges a püspöki kar havi segélye sem, így Bethlen Istvánhoz kellett fordulniuk kormányzati hitelért.203 Gömbös Gyula elődeihez képest kiemelt kérdésként kezelte a sajtópiac politikai átrendezését. A sajtóalapok központosításával előbb a kormányközeli médiumok számát növelte, majd lépésről lépésre haladva három kormánylapot - Függetlenség (1933), Uj Magyarság (1934), Esti Újság (1936) - alapít(at)ott.204 Okkal írta 1934 őszén Serédi bíborosnak küldött 375
