Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA felfogása szerint is elítélendő - kizárólagos vámszedő és kufár felfogás és világlátás megtestesítői”. A kép sötét, az egyedüli megoldás: Krisztus. „Az ő erkölcstanához és látásához minden vallás csak kezdet, alacsonyabb fok, halvány más.”189 189 Romboló szellem. Uj Kor 2. (1936) 7. sz. 134. 190 1910-ben Eschatologie rabbinique d’après les targums, talmuds, midrashs. Les éléments communs avec le Nouveau Testament című doktori értekezését, bár kiváló minősítést kapott, nem tudta megvédeni, mivel egyesek a X. Pius pápa által 1907-ben elítélt „modernizmussal” vádolták. Laurence Deffayet: Le père Joseph Bonsirven. Un parcours fait d’ombres et de lumières. Archives juives 40. (2007) 1. sz. 30-44.; Bernay, S.: L’Église de France i. m. 48-50. 191 Deffayet, L.: Le père Joseph Bonsirven i. m. 39—40. A katolikus csúcsértelmiségiek szervezte Semaine Sociale de Versailles egyik előadója volt. A tiltás értelmetlenségét érzékelve Jean Verdier párizsi érsek 1938-ban felkérte az Institut Catholique de Paris falai között tartott kurzusra. 192 Michel Karoly: Joseph Bonsirven: Sur les ruines du temple. Paris 1928. Katolikus Szemle 43. (1929) 5. sz. 474-475. A recenzió utáni első komoly hivatkozás: Széchenyi György: A zsidóság örök problémája. Magyar Kultúra 16. (1929) 19. sz. 257-265. és 20. sz. 314-324. A jezsuitát 1930-as években kiadott munkái tették igazán közismertté: Joseph Bonsirven: Les idées juives au temps de Notre-Seigneur. Paris 1934., valamint Le judaisme palestinien au temps de Jésus-Christ: sa théologie. Paris 1934. Az Études című európai hírű jezsuita folyóiratban, amelyet a magyar katolikus intelligencia is ismert, 1927-1938 között rovatot vezetett a kortárs judaizmusról. 1938 áprilisában az Újság az antiszemitizmus ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, felhasználva azt a gyűjteményes kötetet (Les juifs), amelybe a „francia katolicizmus ismertnevű kitűnőségei” írtak, köztük Jacques Maritain, Joseph Bonsirven, Paul Claudel, René Dupuis, Denis de Rougemont. Paul Claudel két levele. Újság, 1938. április 14. 8. 193 Széchenyi György 1929-ben nem tagadta, hogy a keresztény világ teljességgel tájékozatlan a zsidó vallás és mentalitás kapcsán, s épp ezért vett át gondolatokat Bonsirven könyvéből. Hantos-Varga M.: Avítt antijudaizmus és modern fajelmélet között i. m. 473-476. Az Uj Kor egyik hozzászólásban sem fedezte fel saját látószögét, s bár eredetileg ígérte, végül nem vállalta sem nézetei manifesztálását, sem az összegzést. A kezdeményezés komoly hozadéka volt, hogy a katolikus intelligencia szembesülhetett hat zsidó vagy zsidó származású értelmiségi szempontjaival és tapasztalataival, azonfelül az is megmutatkozott, hogy le lehet vetni az egyházi egyengondolkodás páncélját, ahogyan azt Kriegs-au Emil tette. A plébános expozéja megegyezett Joseph Bonsirven (1880-1958) köteteinek látásmódjával. A francia biblikus az 1910-es évektől végezte úttörő munkáját: az őskeresztény kor környezetét, avagy az ókor utolsó századainak zsidó kultúráját, gondolat világát, valláserkölcsi életét, a rabbinikus írásmagyarázatokat kutatta. Tevékenységét elöljárói nem nézték jó szemmel: a katolicizmus szempontjából relevancia nélkülinek ítélték a judaizmus vizsgálatát és doktori értekezését elutasították.190 Az intellektuális küzdelem végigkísérte pályáját. Vladimir Ledóchowski (1866-1942) jezsuita generális 1936-ban megtiltotta Bonsirven felkérésre tartott, nagysikerű előadásának megjelentetését,191 de addigra, könyveinek köszönhetően - igaz, csupán az érdeklődő értelmiség körében - már Magyarországon is ismertté vált.192 A francia tudós ismeret terjesztő írásai hozzájárultak a tudatlanság felszámolásához,193 egyúttal - a bevett interpretációt zárójelbe téve - a teológiai 373
